Egyszerűen hülyét kapunk ettől az észak-koreai hídtól

Az egész 2010-ben kezdődött, amikor Észak-Korea megállapodást kötött Kínával egy különleges státuszú kereskedelmi zóna kialakításáról. Az elképzelések szerint itt engedélyezett lett volna a külföldi valuta használata, valamint a külföldi árukkal és a hazai nyersanyagokkal való kereskedés egyaránt. Ehhez hasonló zónát egyébként már létrehoztak a kínai–orosz–észak-koreai hármashatár közelében.

A zónát a két ország közt határt képző Jalu folyó partján képzelték el, a kínai Tatung és az észak-koreai Sinudzsu városok közelében.

Ehhez viszont kellett egy megbízható, terhelhető híd, mert bár a folyón több is átvezet, ezeket még többnyire a japánok építették a két világháború között, amikor megszállás alatt tartották a Koreai-félszigetet. És hogy finoman fogalmazzunk, nincsenek túl bizalomgerjesztő állapotban – ráadásul a zsúfoltság miatt is sok rájuk a panasz.

Az 1937-ben átadott vasúti híd átvezet a Jalun, de amellett, hogy lassan halad rajta a forgalom, még omladozik is

Időközben Kim csuklóból megeresztette az észak-koreai atomprogramot, és egyre inkább belejött a különféle robbantásokba és rakétatesztekbe, ezt pedig Kínában sem értékelték igazán. A híd közben 2012-re elkészült, de a vörös csillag jegyében köttetett észak-koreai–kínai barátság is egyre inkább elhidegült.

2014-ben adták át a Jalu folyón át vezető legújabb hidat

Így történhetett meg az, hogy a több mint 350 millió euróból (kb. 100 milliárd forint) összehozott híd – amelyhez még 20 kilométernyi autópálya is készült – észak-koreai oldalán gyakorlatilag semmi sem történt ez idő alatt, mintha csak megállt volna az idő.

Nagyjából így kell elképzelni:

Út a semmibe

Amennyiben végigsétálnánk a hídon Kínából Észak-Koreába, a nagy semmi közepén kötnénk ki. Már ha túlélnénk az akciót, ugyanis jó eséllyel agyonlőnének minket – erre szerencsére figyelmeztet minket a híd végén található „szögesdrótzár”. Így hát hiába is virít ott a 100 milliárd forintból összehozott, 2014-ben átadott híd, a forgalom az 1937-ben épült, igencsak rossz állapotban lévő (omladozó és túlzsúfolt) vasúti hídon halad át arrébb néhány kilométerrel. Szóval semmi extra, csak egy újabb észak-koreai (siker)történet.

Egyébként érdemes jobban szemügyre venni a híd mindkét végét:

(forrás: Business Insider, Index, MSN)

Ezt olvastad már?

Hihetetlenül reagálnak az észak-koreaiak akkor, amikor életükben először használnak bankautomatát

Észak-Korea egy különlegesen borzalmas helye a világnak. Tény, hogy az ázsiai országban a 90-es évek óta nagyjából kétmillió ember halt éhen, az alapvető emberi jogokat nem tartják tiszteletben, és mintegy féltucatnyi kényszermunkatáborban úgy 200 ezer polgár gyötrődik, de ami talán ennél is rosszabb, hogy a rendszer tudatkontroll-gépezete gondoskodik arról, hogy az emberek fejében is folyamatosan „rend legyen".

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon