Már nem csak lélekben prémium – Honor 7-teszt

Azzal egészen biztosan nem lehet megvádolni a hetes sorszámú Honort, hogy nem trendi, ahogy azzal sem, hogy nem teljesít az áráért. Te kérdezel, mi válaszolunk.

Ez mi ez?

Mondanám, hogy olvass több mobiltelefonos online szakirodalmat, de mivel erről a brandről már mi is egy csomót írtunk, ezért még csak nagyon messzire sem kell menned. (Tessék, művelődj itt, itt vagy itt!) Röviden és érthetően: a Honor a Huawei leányvállalata, egy kisebb királyság a kínai mobiltelefon-gyártás egyik legnagyobb képviselőjének birodalmán belül, ami marketingjét tekintve látványosan levált az anyacégről. A Huawei logo éppen ezért csak nagyon apró betűkkel van elbújtatva a Honor telefonokon, melyeket a gyártó a bátrak telefonjának nevez. Hogy miért, arról igazából fogalmam sincs, hiszen ezek jellemzően nagyon klassz készülékek, egészen egyszerűen verhetetlen áron. Nem kell különösebben bátornak lenni ahhoz, hogy az ember erre csengesse ki a pénzét.

Hogy néz ki ez a Honor 7? Nem gagyi?

Ha szerinted a mobiltelefon fémházas, minden más pedig csak játékra való, akkor a Honor 7-et látva magadhoz fogsz nyúlni. Azzal tényleg nem lehet vádolni a kínaiakat, hogy nem figyelnek oda a vásárlók igényeire. Valami ilyesmi játszódhatott le a tervezési folyamat során:

Megy a nyavalygás a műanyag miatt? Tessék, egy majdnem teljesen alumíniumból készült telefon! - A hátlap felső és alsó részén lévő vékony sáv még mindig műanyag, amire állítólag az optimális vételi képesség miatt volt szükség, de ezt leszámítva a hetes példány külsejére már tényleg csak azok panaszkodhatnak, akik az iPhone-on kívül zsigerből szórnak ki mindent a kosárból.

Trendi és kényelmes az ujjlenyomat-olvasó? Parancsoljatok! - Az ujjlenyomat-olvasó kifogástalanul működik és az elhelyezése is tökéletes. Hasonlóan az LG mérnökeihez, a Honor tervezői is felfogták, hogy az embernek a telefon kézbe vételekor valahol a kamera alatt pihen a mutatóujja. Nos, az ujjlenyomat-olvasót sikerült pontosan erre a helyre tenni, így a használata nagyon kényelmes, ami még nem minden, hiszen a cucc ráadásul kifogástalanul és szemvillanás alatt működik.

Még mindig tombol a szelfimánia? Kaptok egy előlapi LED-fényt. Jó lesz? - Jó lett, bár a tényleg vakító hátlapi vaku fényéhez képest ez a kis fényecske nagyon gyengén muzsikál. Azért arra pont elég, hogy egy karnyújtásnyi távolságból bevilágítsa a kocsma félhomályában csücsörítő arcokat.

Imádjátok személyre szabni a telefont? Egy szabadon programozható „okosgombhoz” mit szóltok? - Ezzel a gombbal képes vagy három különböző parancshoz – egyszeri, dupla és hosszú nyomás – különböző funkciókat kapcsolni. Megcsinálhatod például, hogy hosszú nyomásra azonnal lőjön egy fotót, dupla kattra pedig kapcsolja be a zseblámpát. A lehetőségek száma természetesen nem végtelen, de ha okosan használod, a plusz gombocska akár nagyon hasznos is tud lenni.

A kínai cég mérnökei tényleg nem bíztak semmit a véletlenre.

A kijelzővel mi a szitu?

Mi lenne? Egy 5,2 hüvelykes IPS NEO kijelzőről beszélünk, amiből nem hiányzik a varázsszó sem: fullHD. Az 1080x1920 képpontos felbontásnak és a panel kiváló minőségének köszönhetően élénk színeket, megközelítőleg 424 ppi pixelsűrűséget és kiváló fényerőt kapsz. Laikusra lefordítva: a kijelző csúcskategóriás. Persze nem egy Super AMOLED panelről beszélünk, de a maga nemében ez bizony élharcos. Elégedett leszel vele.

És a kamera?

Hátul egy 20, elől egy 8 megapixeles kamerát találsz. A hátsó mellett ott figyel még egy kéttónusú LED-villanó, az előlapi mellett pedig a már említett szelfi-fény. Kezdjük azzal, ami egy kicsit fájhat a techbuziknak: nincs 4K-s és 60 kép/másodperces lehetőség az 1080p-s videóknál. Persze ha nem vagy techbuzi, akkor ez egy kicsit se érdekeljen!

A kamera szoftverét nagyon szerettük. Oldalra söprögetéssel választhatsz a különböző funkciók közül és szinte minden lehetőséget elérhetsz bonyolult menükben kutakodás nélkül. A Honor mérnökei itt is jelzik, hogy a mutatóujjukat a divat ütőerén tartva álmodták meg ezt a telefont, hiszen külön lapot szenteltek az ételek fényképezésére és a fényfestéses effektre is. (Tudod, amikor egy fényforrás mozgatásával ki tudod írni egy éjszakai tájképre, hogy „Mari”.)

Jól hangzik, de milyen képeket csinál?

Az van, hogy ha a Honor széria legjobb kameráját akarod a magadénak tudni, akkor bizony még mindig a dupla hátlapi kamerás Honor 6 Plust kell levenned a polcról, de egyébként a hetesnek sincs semmi szégyenkezni valója, legalábbis ha állóképekről van szó. Az autofókusz még mindig gyors, mint a villám és a sokat emlegetett ultragyors fényképezés is egy másodperc körüli idővel működik alvó állapotból elindítva. Nem csak az automatikus mód, de a HDR és az olyan egzotikumok, mint például a fényfestés is baromi jól néznek ki.

Ugyanez sajnos már nem mondható el a videókról, hiszen ilyen téren a Honor 7-nek egy erős hármassal kell visszaülnie a padba. A HDR itt meglehetősen természetellenes színeket eredményez, 1080p-ben a 30 fps miatt a mozgás sem tűnik elég folyamatosnak és rossz fényviszonyok között az átlagosnál egy leheletnyivel zavaróbb a szemcsésedés. A fényképező azért minden gond nélkül kivált egy kompakt kamerát és csak a 6 Plus mellé állítva nem tűnik akkora bajnoknak, egyébként az.

És amúgy gyors a telefon?

A Honor 7-be a Huawei P8 hardverét pakolták bele, vagyis egy HiSilicon Kirin 935 lapkakészlet – benne négy 2 GHz-es és négy 1,5 GHz-es Cortex-A53 maggal – duruzsol a fémház alatt, illetve egy Mali-T628 MP4 segédprocesszort dedikáltak a grafikai feladatok elvégzésére, ami okot adhat egy kis csalódásra, hiszen a brutál processzor mellett egy némileg visszafogottabb teljesítményű chipről van szó. Ehhez hozzácsaptak 3 Gb RAM-ot, így pedig nem nagyon tudjuk azt mondani, hogy nem egy csúcskategóriás masináról beszélünk. Egyszerűsítve a dolgokat: igen, gyors. A másodhegedűs grafikus chip néha azért hajlamos botlásokra, de összességében nagyon smooth az élmény.

Van azonban egy kis bökkenő: a gyártó hiába is promózta, hogy a lapkakészlet optimalizálásával és trükkös elhelyezésével, meg különböző szoftveres okosságokkal elébe mentek a melegedésnek, a gyakorlatban ezt nem igazán vettük észre. A Honor 7 egy húzósabb játék vagy komolyabb multitasking mellett bizony melegszik. A kezedet persze nem fogja megsütni, de azért a hátlapon a kézmelegnél egy kicsit nagyobb hőt ad le, ami félóra folyamatos bügyürgetés után elkezd a komfortérzet kárára menni.

Meddig bírja egy szusszal?

A 3100 mAh-s akksitól joggal vártam el, hogy ha reggel veszem le a töltőről, akkor este még ne könyörögjön naftáért és ezt sikerült is abszolválnia. Arról azonban átlagos használat mellett se álmodj, hogy két napig bírja a cucc zokszó nélkül! Folyamatosan bekapcsolt mobilnet, jó négy és fél órányi képernyőhasználat, durván két órás zenehallgatás és este egy kis fényképezés mellett már nem mertem volna nekimenni a következő napnak. Az ember 28%-os töltöttség esetén már azért felpattintja éjszakára a telefonját a töltőre.

A gyorstöltést sajnos nem tudtam kipróbálni, mert a készülékhez csomagolt töltő ehhez kevés, mint Adam Sandlerben a humorérzék. A normál töltésről csak annyit tudok elmondani, hogy kínosan lassú. Fél óra alatt 17%-ot töltött a telefon, amire nem igazán tudnám rányomni a „turbó” pecsétet. Sebaj, egy átlag felhasználó úgyis egész éjszakára fent hagyja a telefont a töltőn, akkor meg nem mindegy, hogy hajnali kettőkor, vagy négykor éri el a 100%-ot?

A hanggal mi a helyzet?

Az a helyzet, hogy a hangszórónyílást végre sikerült nem a hátlapra pakolni, mint a 6 Plus esetében, így végre ugyanazt a jó hangminőséget élvezheted, mint ott, azzal a különbséggel, hogy ezúttal akkor is hallani fogod a bugit, amikor az asztalon pihen a telefon. Persze jobban teszed, ha inkább fülhallgatóval hallgatsz zenét. A beépített zenelejátszó alkalmazása egyébiránt minden igényt kielégít és itt is a könnyű kezelhetőséget és átláthatóságot helyezték fókuszba.

Milyen érzés használni?

Jó. Gyors és minden kézre áll.

Bővebben?

Te figyu, most komolyan muszáj erről beszélgetnünk? Egy okostelefonról van szó. Azt töltesz le rá, amit akarsz, ha nem tetszenek az előre telepített appok. Na jó, azért néhány szó, hiszen ez egy telefonteszt lenne, azokból meg nem szabad kihagyni a szoftverezettséget sem, mert ihaj!

Szóval, a Honor az Emotion UI-t használja, ami nekem személy szerint egyáltalán nem tetszik, mert számomra túl almás. Nincs külön képernyő az alkalmazásoknak, minden a főképernyőkre kerül. Persze könnyű rendet teremteni, ha mappákba pakolod az egyes appokat, de én ezzel speciel nem szeretek kínlódni. Egyébként meg van jól dizájnolt értesítési sáv, egy rakás téma, meg minden, amit más készülékeknél is megszokhattál.

Ami tényleg érdemes a kiemelésre, az a Telefonkezelő applikáció, amivel tényleg a Honor 7 urának érezheted magad, hiszen egy tök felhasználóbarát bepillantást enged a motorháztető alá; figyelhetsz az energiafelhasználásra (szól, ha egy progi a háttérben vámpírt játszik), törölheted a felesleges fájlokat és egy tapival zárhatod a feleslegesen futó programokat. Meg ilyesmi.

Van benne blútotty?

Ha még csak az lenne! Adatkommunikációs szempontból a Honor 7 egy igazi bajnok. Ha mond neked bármit az, hogy 4G LTE, Wi-Fi a/b/g/n/ac, Wi-Fi Direct, a Bluetooth 4.1 LE, FM-rádió és infraport, akkor örülhetsz, mert ez mind benne van a készülékben, a GPS meg már annyira alap, hogy szinte belepirulok, amiért erről is külön szót kellett ejtenem.

Az unibody készülékház oldalából kicsúsztatható panelbe ráadásul akár két nano-SIM-et is berakhatsz, melyeket egyidejűleg kezel a telefon, de ha nem elég a belső tárhely, akkor az egyik nano-SIM helyére akár egy microSD-kártyát is betolhatsz.

Akkor most vegyem meg, vagy mi?

Na, ez az a kérdés, amit senki nem fog tudni megválaszolni helyetted. Elmondom, mi van; ha hozzáértő vagy, akkor most elcsesztél öt percet az életedből, mert neked nem ezt a tesztet kellett volna elolvasnod. Szépen keress egy szaklapot és ásd bele magad a benchmark tesztekbe, meg olvass hosszú oldalakat a kamera-beállításokról és a szoftverezettségről! Szerintem azzal sem leszel sokkal előrébb, ha esetleg leírják neked, hogy a GeekBench-en hogy szerepelt a masina, hidd el (nem túl jól amúgy), de ha ez a fétised, akkor csak hajrá!

Ha viszont nem vagy szakértő és csak egy jó telefont szeretnél, akkor némileg egyszerűbb a helyzet, mert ez pont egy baromi jó telefon. Szép is, gyors is, a kamerája egy átlagfelhasználó igényeit teljes körűen kielégíti, ráadásul olyan fícsöröket biztosít, melyek ebben az árkategóriában (140 ezer forint) még mindig a fehér holló gyakoriságával vetekednek – és itt az ujjlenyomat-olvasóra, a 20 megapixeles kamerára, az erős hardverre és a fém készülékházra gondolok. Szépen szerezz egyet valahonnan, forgasd meg a kezeid között és ha külsőre is bejön a Honor 7, akkor nem én leszek az, aki lebeszél róla.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon