Az biztos, hogy ha az Apple-ön múlna, ezt a kérdést fel sem kéne tennünk, viszont szerencsére a Samsung egy fokkal visszafogottabb üzletpolitikát folytat, így a felhasználókat nem azzal akarták az új technológia felé terelni, hogy a régit (azaz a jack-csatlakozót) eltüntetik a telefonból. Nem is jártak volna jól vele, hiszen bár az IconX már a második generációját tapossa, az összkép még mindig kissé vegyes a zsinóros fülhallgatókhoz képest.

Hogy mitől lesz vegyes az összkép, arról kicsit később, elvégre az étteremben sem tolják az ember pofájába a számlát az előétel előtt, és mi sem szeretnénk elvenni senkinek az étvágyát a matek felemlegetésével.

Az IconX ugyanis alapvetően tényleg egy nagyon jövőbemutató technológia, ami a vezetékek hiánya miatt általában jóval praktikusabb, mint egy hagyományos fülhallgató, egyáltalán nem kényelmetlenebb, az új modell üzemideje pedig már éppen elég ahhoz (zenestreamelésnél kábé öt óra), hogy hétköznapi használathoz megfelelő legyen. Ha mégis lemerülne a füles a Highway to hell közepén, akkor sincs nagy baj, hiszen az IconX tokja pótakksiként is funkcionál, így elég negyedórára visszaraknunk a fülhallgatót a dobozába, és már szólhat is tovább a rock and roll.

Nagy kompromisszumokat tehát nem kell kötni, pláne, hogy a fülesnek a hangzására sem lehet panasz. A basszus kellemesen rezegteti a dobhártyát, a magasak is elég tiszták, és a fülünkbe tökéletesen illeszkedő kagyló a kívülről érkező zajokat is jól szűri ki (ráadásul a zsinórhang miatt sem kell aggódnunk). Persze audiofilek szóvá tehetik, hogy a vezeték nélküli hangátvitel nem tart ott, mint amire egy jack-csatlakozó képes, de ez egy átlagos telónál, átlagos zenestreamelő szolgáltatást használva valójában csak szőrszálhasogatás, hiszen úgysem az adatátviteli technológia lesz a legszűkebb keresztmetszet.

Persze azt, hogy az IconX nem rosszabb, mint egy hagyományos füles, nehéz lenne igazi győzelemként felfogni, de a Samsung emellett egy sor olyan funkcióval is felruházta az IconX-et, ami egy normál fülhallgatónál elképzelhetetlen lenne: az egyik ilyen, hogy magára a fülhallgatóra is felpakolhatunk 3,4 GB zenét, így önállóan, a telefonunk nélkül is használhatjuk.

A fülhallgató emellett képes arra, hogy felolvassa a beérkezett értesítéseket, kérhetünk az edzéseinkhez hangkalauzt, kocogáskor automatikusan naplózza az időt, a megtett távolságot és az elégetett kalóriamennyiséget, támogatja az S Voice hangirányítást, és attól sem kell tartanunk, hogy elveszítjük, ugyanis a Gear alkalmazással (amellett, hogy teljesen személyre szabhatjuk a fülhallgató tulajdonságait), meg is kereshetjük az IconX-et, ami hangos sípolással jelzi, hogy merre van.

Az irányítása is kényelmesebb, mint egy hagyományos fülhallgatóé, hiszen mindent a füles érintésérzékeny felületén végezhetünk el: egy érintésre elindul a zene, az ujjunkat felfelé és lefelé húzva a hangerőt szabályozhatjuk, két érintéssel számot léptethetünk vagy fogadhatjuk a bejövő hívást és így tovább.

Az IconX-szel szerzett tapasztalataink alapján a vezeték nélküli fülhallgatóknak tulajdonképpen már csak egy jelentős hátrányuk van a vezetékes fülhallgatókhoz képest, ez pedig az áruk. Ha valaki csak egy jó minőségű fülest keres (mobilos) zenehallgatáshoz, akkor a Samsung hatvanezer forintos fülhallgatójánál jóval olcsóbban is találhat erre tökéletesen alkalmas eszközt. Akik viszont aktívan ki tudják használni az IconX nyújtotta előnyöket (mert például rendszeresen járnak futni), azoknak az IconX egy nagyon kényelmes megoldás, amire megéri rááldozni egy kicsit többet.