A Xiaomi új telefonja csúnyán leiskolázza a csúcskategóriát

A kínai Xiaomi ügyesen kikerülte, hogy a Samsung és az LG ellopják előlük a rivaldafényt a Mobil Világkiállításon, így csak három nappal a nagyok után mutatták be a legújabb telefonjukat, amiről annyit már látatlanban is megállapíthatunk, hogy nem véletlenül gondoltuk, hogy ez lesz az év egyik legnagyobb durranása.

Természetesen nem arról van szó, hogy a Xiaomi legyártott egy a Samsung Exynosnál is durvább procit, vagy 3D-s virtuális valóság-kontaktlencséket osztogatnak a telefon mellé. Az Mi 5 teljesítményben "csak" hozza, amit a nagyok, például a Snapdragon 820 procit, ami még a Galaxy S7-ben és az LG G5-ben is csak most mutatkozik be.

Ami miatt leesett az állunk, és többször is ellenőriznünk kellett, hogy jól váltottuk-e a jüant forintra, az a telefon ára, ugyanis a legolcsóbb, 32 GB belső tárhellyel kapható változatot Kínában 1999 jüanért fogják árulni, ami 86 ezer forintnak felel meg. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva erre Magyarországon nyugodtan rászámolhatunk legalább plusz harmincezer forintot, de még így is alig több mint százezerért kaphatunk egy olyan telefont, ami simán partiban van a kétszázezer forint feletti készülékekkel.

Az Mi 5 ugyanis tényleg csak nüanszokkal marad el a nagyoktól, mint például hogy QHD helyett csak full HD felbontású kijelzőt (ami 5,1 colos), vagy 4 helyett 3 GB memóriát kapunk. A telefonban természetesen van ujjlenyomat-olvasó, gyorstöltés funkció, és négytengelyes képstabilizátor is, és az üveg valamint kerámia hátlappal megjelenésre is igazi prémium teló benyomását kelti.

Ha tehát valakinek nincs szüksége olyan extrákra, mint a QHD kijelző, a moduláris bővíthetőség vagy a virtuális valóság, annak mindenképpen érdemes kivárni, amíg az Mi 5 megjelenik az Edigitalnál, a Xiaomishopban vagy más magyar áruházban, abban viszont valószínűleg kár reménykedni, hogy a magyarországi szolgáltatóknál kapható lesz a teló.

Nem tudjuk eldönteni, hogy ezek a repülőgépek azért merültek a feledés homályába, mert annyira csúnyák, vagy azért tűnnek csúnyának, mert soha nem terjedtek el igazán. Az viszont biztos, hogy valamikor a levegőbe emelkedtek, ami egyiket-másikat elnézve már önmagában is hatalmas teljesítmény.

Blohm & Voss BV 141

Ha egy repülőgépet a németek terveztek, ráadásul a második világháború alatt, arra még akkor is érdemes odafigyelni, ha első ránézésre (sőt, második és harmadik ránézésre is) nevetségesen néz ki. Bár a BV 141 alapján az a benyomás alakulhat ki bennünk, hogy a Blohm & Voss főmérnöke kizárólag részegen volt hajlandó tervezőasztal mögé ülni, az aszimmetrikus test valójában nagyon is forradalminak számított, csak ez sajnos nem győzte meg a Luftwaffe vezetőit, akik inkább egy másik felderítőgépnek szavaztak bizalmat.

Miles M.39B Libellula

Lehet-e világháborút nyerni egy olyan bombázóval, amit tök komolyan Libellulának neveztek el? Ezt már sosem tudjuk meg, ugyanis a szitakötőfajról elnevezett nagy sebességű bombázó hiába felelt meg a brit hadsereg által támasztott követelményeknek, ők végül inkább kihátráltak az ötlet mögül. Talán azután, hogy meglátták.

Douglas X–3 Stiletto

Azt ígérni, hogy a repülőgéped 3400 km/h-val fog száguldani, aztán a hangsebességet sem elérni igazi epic fail, ennek ellenére a jellegzetes olasz tőrről elnevezett Stiletto mégis úttörőnek számít a maga nemében, hiszen több, később általánosan elterjedt technikai megoldást (pl. titán használata) is ennél a gépnél alkalmaztak először.

De Lackner HZ–1 Aerocycle

Helikopteren utazni mókás, nem? Akkor most azt képzeld el, hogy nem beleülsz, hanem másfél kilométer magasban, két veszettül pörgő rotor felett próbálsz meg egyensúlyozni a tetején. Még mindig mókás? Az amerikai hadsereg mindenesetre meglátta benne a lehetőséget, hogy a katonákat egy húsdaráló fölé állítsa, aminek az lett volna az előnye, hogy a légibicajt elméletben egy öt éves gyerek is el tudta volna vezetni. Ez nem így lett, így tizenkét megépült példány, és a rotorok összeakadásából fakadó jó néhány lezuhanás után 1954-ben inkább leállították a projektet.

Aerodyne

Egy hatalmas repülő légcsavar, amely teljesen távirányítású és egy helyből is fel tud szállni. A '70-es évek Bundeswehrjének döntéshozói biztosan az utolsók között álltak be a sorba, amikor a humorérzéket osztották, ha ennek a projektnek nem szavaztak bizalmat.

Lun-osztályú ekranoplán

Bezzeg a kiváló humorérzékükről híres oroszok 1987-től ezzel a hatalmas határfelület-repülőgéppel ijesztették halálra azt, aki a Fekete-tenger közelébe tévedt, bár ők ezt nem viccnek szánták. Annyira nem, hogy az ekranoplán hátára hat rakétavetőt is szereltek, így a vízfelszín felett néhány méterrel röpködő szörnyeteg P270 Moskit rakétákkal üdvözölhette a tengerparti nyaralást tervező idegen hadseregeket és zokniszandálos német turistákat.

Williams X-Jet

Avagy a "repülő pulpitus". A pilóta gyakorlatilag egy sugárhajtóműben álldogált, aminek megvolt az az előnye, hogy elméletben akár 100 km/h-val is lehetett vele repülni. A meglepő, hogy a dolog nem csak papíron működött, de a hadsereg végül úgy döntött, hogy nekik a helikopterek jobban adják, így elkaszálták a projektet.

921-V Flettner Plane

Minden idők egyik legzavarbaejtőbb repülőgépe, amely a felhajtóerő helyett a Magnus-effektust használta ki, hogy a levegőbe emelkedjen. Azaz hogy használta volna, ugyanis arról megoszlanak a vélemények, hogy ez (mármint a levegőbe emelkedés) sikerült-e neki valaha is. A rendhagyó technológia egyben azt is eredményezte, hogy a gép csak víz fölött tudott repülni, és bár a Föld 71 százaléka azért elég tekintélyes terület, sajnos a legjobb részek éppen a maradék 29 százalékán találhatók.

Nem tudjuk eldönteni, hogy a páncélozott golyó, a csavarkerekű harckocsi vagy az emeletes tank a furcsább, ezért inkább megmutatjuk mindet.

UHAC

A szilárd habból készült, uszonyszerű lapátokkal közlekedő UHAC egy tank-hajó, vagyis vízen és szárazföldön egyaránt tökéletesen közlekedik, amivel heves ajakbiggyesztést idéz elő az ellenség körében. A végleges verzió 25 méter hosszú és 10 méter széles lesz, és akár 200 tonnányi rakományt vagy katonát tud partra dobni bárhol a világon, ahol van vízpart. Az biztos, hogy nem kerülnénk az útjába.

Zil–2906 és 4904

Nyugodtan pályázhatna a valaha készült legbrutálisabb jármű címére, pedig a látszattal ellentétben nem a kapitalisták pürésítése volt a feladata, hanem a Szibériában landoló űrhajósok pürésítése visszajuttatása a civilizációba. A '72-ben épült nagyobb Zil4904-est már hadicélokra is használták volna, de ezt még az oroszok sem gondolták teljesen komolyan, és néhány prototípus után leállították a gyártást.

Cár-harckocsi

Egy hatalmas motorizált bicikli, ágyúval - így lehetne röviden összefoglalni a Cár-harckocsit, amely az első világháború sztárja lehetett volna, ha túl kicsi hátsó kerekei miatt az első teszten menthetetlenül bele nem ragad a sárba. A kétszer 240 lóerős Maybach motor nem volt elég erős, hogy megmozdítsa, így a háború végéig ott is hagyták, majd szétszedték, és megpróbálták gyorsan elfelejteni ezt a borzalmas ötletet.

Motor Scout

Frederick Simms sok városi bringás álmát valósította meg 1989-ben, amikor megépítette a Motor Scoutot, vagyis az első páncélozott, Maxim géppuskával felszerelt, benzinmotoros járművet. A páncélozott a gyakorlatban a vezető elé szerelt lapot jelentette. Hát nem éppen egy Tigris tank, de a haditechnikai jelentősége elvitathatatlan.

Progrev-T

Szovjet-Oroszországban mindig értettek hozzá, hogyan építsenek olyan járműveket, amelyek már puszta látványukkal elpusztítják a gyengébb idegzetű ellenségeket. Ennek egyik leggyönyörűbb példája ez a T34-es tank, amelyben a löveg helyére egy MiG15-ös vadászgép sugárhajtóművét szerelték. A feladata az lett volna, hogy megmutassa az aknáknak, hogy ki az úr a háznál, de miután ez annyira nem működött, inkább olajkutak oltására kezdték használni.

M15A harckocsi

Amikor az amerikaiak már nem bírták idegekkel, hogy az oroszok gépei sokkal badassebbek az övéiknél, akkor kínjukban megépítették az M15A harckocsit, ami nagyjából semmi másra nem volt jó, mint hogy az ellenség összeszarja magát, amikor meglátja. Nem látták meg, hiszen a teljesen értelmetlen projektet még a prototípus-fázisban leállították.

Kugelpanzer

Az oroszok által 1945-ben, Mandzsúriában megtalált páncélozott golyóról nem sokat lehet tudni, de a legvalószínűbb, hogy egy könnyű páncélzatú felderítő jármű volt egy kisebb, kétütemű motorral és géppuskával felszerelve, amelyben egy katona fért el. Összesen egy darab készült belőle, amely jelenleg a Kubinka harckocsi múzeumban tekinthető meg.

Rakétavetővel felszerelt robogó

Az aknavetővel felszerelt Vespa tutira hiányzott a Carmageddonból, nem hiányzott viszont az algériai háborúból, amelyben a franciák többek között nyolcszáz ilyen, bazookával felszerelt Vespával próbálták megakadályozni az afrikai ország függetlenedését. Sajnos a robogóval menet közben nem lehetett tüzelni, talán ez az oka annak, hogy a franciák '62-re elvesztették észak-afrikai gyarmatukat.

General Electric lépegető

Réges-régen egy nem olyan messzi galaxisban... a General Electric tényleg épített egy lépegetőt, ami megjelenésében leginkább a Csillagok háborúja AT-AT-inek kicsinyített mására hasonlított. A gép elvileg a nehéz terepen való utánpótlás szállítására nyújtott volna megoldást, de sajnos olyan irtózatosan hangos volt, hogy az ellenség kilométerekről meghallotta volna, ez pedig nagyjából meg is pecsételte a sorsát.