Peugeot

A Peugeot család gyártott kávé- és borsdarálókat, késeket, különböző hidraulikai alkatrészeket, fűrészlapokat, fűzött kerekeket, esernyővázakat és krinolinok abroncsait, mire aztán 1882-ben elkészítették az első velocipédjüket. Hamar felismerték, hogy a Tour de France szponzorálása jó üzlet lehet, és 1905-ben meg is szerezték első győzelmüket Louis Trousselier-vel a nyeregben. Az első világháború idején évi 63 ezer biciklit gyártottak, kilencezer autó és teherautó, tízezer repülőmotor és hatmillió tüzérségi löveg mellett. Az egyik utolsó gyári csapatként, az olajválság hatására 1986-ban léptek ki a versenyből, ám összesen tíz győzelemével máig a Peugeot minden idők legsikeresebb résztvevője.

A bicikli tehát szerves része a márka történelmének, az utóbbi években mégsem lehetett új Peugeot bringákat látni. Ennek oka, hogy 1992-ben mind a gyártósort, mind a márkanevet eladták egy kanadai cégnek. A gyártás végül 2004-ben állt le, közben pedig az egész csomag az olasz Grimaldi család kezébe került, így a Peugeot biciklis részlege a többek közt a Puch és Bianchi márkákat is tömörítő Cycleuropa csoport része lett. A helyzet mára normalizálódott, a gyártás újraindult, teljes a kínálat, így a Peugeot biciklik között mindenki talál kedvére valót, még ha sok közük nincs is már a franciákhoz.

McLaren

Az angol gyár nem a bicikligyártás, sokkal inkább a kompozitok és a motorsport terén számít úttörőnek, így nem csoda, hogy a kétkerekűek kérdését is innen közelítette meg. 1981-ben az MP4/1 volt a világ első karbonkarosszériás Forma–1-es autója, és bár a szénszálas biciklik ötlete nem új, a McLaren tudott még tökéletesíteni a koncepción. A Venge-t a versenysportban szintén aktív kaliforniai Specializeddal közösen alkották, és a világ leggyorsabb versenybiciklijének tartják. Ránézésre hihetőnek tűnik.

Mivel a versenyszabályok miatt a biciklik tömegét nem lehetett tovább csökkenteni, az aerodinamikára terelődött a figyelem. A kompozitokat lézerpontosan vágták, hogy a lehető legkisebb legyen az eltérés, és ezáltal csökkenhessen a felhasznált gyanta mennyisége. A váz így kevesebb mint egy kiló, a hajtóművet is úgy alakították ki, hogy a lehető legkisebb legyen a légellenállása. A McLaren számszerűsít: a Venge nyolc százalékkal gyorsabb a konkurenseknél. Az árcédulán persze nagyobb az eltérés: míg a Specialized saját verziója felszerelten bő kilencezer dollár, a tizenöt százalékkal könnyebb McLaren tizenötezerbe kerül, a csupasz váz pedig nyolcezerbe. Persze akad ennél drágább is a sportautógyártók között: az Aston Martin legújabb biciklijének, a One–77 Cycle-nek az árát még megkérdezni sem illik.

DeLorean

Amikor már csak egy balul sült kísérletnek tűnt a nyolcvanas évekből, egy kis csapat új életet lehelt a DeLoreanbe. A több ezer autónyi maradék alkatrészből újraindították a gyártást, jelentősen továbbfejlesztve az eredetit. A DeLorean menőbb, mint valaha, és miközben elkészült az elektromos verzió is, egyesek úgy gondolták, lehet még ennél is környezetbarátabb a márka, mondjuk néhány szálcsiszolt biciklivel!

A kiváló minőségű vázak rozsdamentes acélból készülnek az olasz Sarto Antonio keze alatt. Egyelőre két modellből áll a kínálat (a harmadik készül), melyek közül az egyik egy univerzálisan használható, tizenegy fokozatú váltóval szerelt szíjhajtású bringa Anyday néven, míg a másik pedig villámgyors utcai, mely egész egyszerűen a Speed nevet kapta. A felniket speciális anyaggal vonták be, némi fény elnyelése után világítani kezdenek. A többi alkatrész az ismert beszállítóktól érkezik, ezért a DeLoreanek műszakilag nem okozhatnak csalódást, a küllemük pedig vitán felül szépségdíjas. A szépségnek persze ára is van: az Anyday 5500 dollárba kerül.

Škoda

Hogy mi köze volt egy Václav Klement nevű felháborodott könyvesboltosnak ahhoz, hogy a Škoda jelentős bicikligyártóvá váljon, innen kiderül, ám hogy nem felejtették el a gyökereket, abból is látszik, hogy idén is indultak a Tour de France-on. Az alábbi reklámfilm tanulsága: ha egy Octaviát azzal hirdetnek, hogy “Tour de France szervizkocsi volt”, valószínűleg a “megkímélt” jelzőt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk:

A Škoda csapata a Tour de France-on

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Škoda bringái felszereltségüket vagy dizájnjukat tekintve különlegesek lennének, és ami az illeti, a névválasztást sem vitték túlzásba, hiszen az autótípusok nevének lemásolása biztos nem tartott sokáig. Előnye persze van, mivel így hazugság nélkül mondhatjuk, hogy vettünk egy Octaviát 165 ezerért, merthogy ennyibe kerül a csehek átlagos felhasználásra tervezett MTB-je. A legdrágább, a Tour de France-ra utalva Mont Ventoux-ről elnevezett szénszálas versenybringájuk félmillió, a gyerekbiciklijük pedig negyvenezer forint, de a kettő között a család minden tagja megtalálja a neki valót.

Mercedes–Benz

Amikor nem fából farag méregdrága játékszereket, az Audi az Opellel és a Smarttal egyetemben az elektromos biciklik piacán tapogatózik, a BMW pedig mindig friss formavilágú kollekcióval támad, így egyértelmű, hogy a stuttgartiak sem ülhetnek a babérjaikon. Bár a Mercedes–Benz aktuális kínálatából kimaradt a 2009-ben bemutatott, roppant innovatív összecsukható biciklijük, így is akad pár meglepetés a tarsolyukban.

Szénszálas versenybringájuk mindössze 6,8 kilót nyom. A tradicionális fehér vagy ezüst színű modellek mindegyikét tárcsafékek teszik biztonságossá, legyen szó akár a sárdagasztásra való összeteleszkóposról, akár a városi fitneszbicikliről. A 3–6 éves gyerekeknek szánt kétkerekűjük érdekessége, hogy nincs lánca, így lábbal kell hajtani. Egyesek ugyanis azt tartják, hogy ebben a korban a pedálozás fölösleges mértékben eltereli a figyelmet a kormányzásról, jobban járunk, ha a gyerek nincs leterhelve ilyesmivel. Az ülés állítható, így a bicikli egy darabig követi a gyerek növését.  Én ugyan hiszek a mankókerekekben, de talán csak mert nem volt Mercedesem háromévesen.

Ha bicikli, irány a Kétkeréken cikkgyűjteménye!