Amennyiben az angolok beerőltették volna magukat a döntőbe, akkor egy jóval fontosabb kérdést kellett volna feltennünk az egyetemes labdarúgás, illetve vb-történet kapcsán: lehet-e pontrúgásokkal világbajnoki aranyat nyerni? A választ ma már megnyugvással konstatálhatjuk, így maradt a fenti tárgykör.

Lehet vitatkozni stílusokon, futballidentitáson, támadófocin, stabil védekezésen, de ez mind szubjektív értékítélet kérdése, ami aligha vita tárgya. Én nem titkolom, bántott volna, ha egy olyan válogatott játszik döntőt, ne adj isten nyer, amelyik elsősorban pontrúgásokból táplálkozik, a góljai nagy részét egy vb-újoncnak, a torna leggyengébb csapatának rúgta. És a gólkirályjelöltje is főleg tizenegyesből áll ott, ahol, vagy épp azért, mert véletlenül sarkon lőtték. Az utóbbi évtizedekben szinte csak erősebb angol válogatottat láttunk (A. Young, Sterling, Henderson, Lingard, Loftus-Cheek, Rose vagy épp P. Jones világbajnok? Please.), de szerencsésebbet aligha.

Pedig közel volt a döntő, Horvátország egy órán keresztül a térdén járt, Rakiticék két hosszabbítás és tizenegyespárbaj után bár a bőrükön keresztül lélegeztek. Mondjuk Rakiticnak egyéb mentsége is volt, de Modric is mutogathatja a számait. Aztán ki tudja hogyan, de előkaparták jó mélyről a délszláv szívüket és defibrillálták: és hulla fáradtan lefocizták az indokolatlanul magabiztossá váló briteket, úgy, hogy Brozovic 16 km feletti futómennyiségével csúcsot döntött.

Csakhogy ismét hosszabbításban, és ismét kimaxolva a teljesítményüket, ami visszaüthet a döntőben. Ez azért is izgalmas kérdés, mert ha Horvátország nem játszott volna egy meccsel többet, mint a franciák, akkor is Griezmannék lennének az esélyesek. Ne felejtsük, a szerethető, hatalmasat küzdő Horvátország nem tudta legyőzni Dániát és Oroszországot sem, Angliát is csak hosszabbítás után. Az Argentína elleni lehengerlő játék Argentína későbbi teljesítményét elnézve átértékelődött.

Szóval esélyek. Franciaország dugig van tehetséggel, technikailag, sebességben, játékügyességben még a vb-ről lemaradó franciák is az átlag felett vannak. És nem egy kezdőnyi, hanem cakompakk az egész keret. Ez a fajta mélység akkor lehet előny, ha nemcsak percekre, néhány tíz percre játszanak úgy, ahogy tudnak, és ahogy elvárható a világbajnokságon, hanem 60-70 percen át, vagy akár egy egész mérkőzésen tudnak dominálni.

De mi várható el? A belgák hisztiztek, hogy a franciák ölték a focit a góljuk után, azonban nyertek. (Belgium ugyanezt csinálta Brazília ellen, csak mondom.) Akkor mégis ki kérheti számon őket, hogy egy-egy gól idejére pörögnek fel? Legyőzték Argentínát, Uruguayt és Belgiumot is, holott a takarékláng és közepes erőfeszítés között ingadoztak eddig. De nyertek, továbbjutottak, ha vb-t nyernek, ki fog majd arra emlékezni, hogy nyerhettek volna nagyobb arányban is.

Bár nem volt egyértelmű, de úgy fest, Deschamps kapitány a csoportmeccseket arra használta, hogy megtalálja az ideális kezdőcsapatot. És mindenkit tűzben akart tartani. Az egyenes kieséses szakaszra azonban már egyértelmű lett, hogy mivel Mbappé és Griezmann mellett Giroud-ra is szükség van, de a középpálya stabilitását sem szabad feladni, picit megerőszakolt stratégiát ötölt ki – mivel az Atlético támadója is középen érzi jól magát. Eddig működik.

Matuidi gyakorlatilag baloldali támadót játszik, így tudnak 4–2–3–1-et játszani anélkül, hogy le kellett volna vennie egy kemény belső középpályást. Matuidi így kicsit kimozdult a komfortzónájából, de ő az, aki rengeteg futással, hatalmassal szívvel simán megoldja, hogy Griezmann-nak ne kelljen kihúzódnia a szélre.

Lloris

Pavard, Varane, Umtiti, Hernández

Kanté, Pogba

Mbappé, Griezmann, Matuidi

Giroud

Azt se felejtsük el, és ez a tehetségsűrűséget jelzi, hogy háromnegyed részben tartalékvédelemmel fociznak a franciák: Sidibé és Mendy lett volna a két szélső bekk, ám előbbi kihibázta magát a kezdőből, utóbbi pedig egész szezonban sérült volt, így Hernández élt az adódó lehetőséggel. Koscielny pedig súlyos sérülést szenvedett nem sokkal a kerethirdetés előtt. Mégis stabilak, mindössze 3 gólt kaptak, azt is egy meccsen, négyszer egyáltalán nem.

Ahol a legnagyobb csata lesz, az a középpálya, Kanté és Pogba találkozik a Modric, Rakitic duóval, Brozovic is be fog kerülni, ő Griezmannra figyelhet főleg. Itt kiolthatják egymást a felek, amennyiben fizikailag bírni fogják a délszlávok a szikár, erős kékekkel.

A döntő viszont ez a lehet:

Mbappé sebessége és cselei eddig megoldhatatlan feladat volt mindenkinek, és bizony a vb utolsó napján még komolyabb fejtörés lehet egy olyan Strinicnek vagy esetleg Vrsaljkónak, akik minden meccsen begörcsölnek, meghúzódnak. Vagy ott lesz a nyugdíjas Corluka, esetleg a tapasztalatlan Pivaric. Bajban lesznek, ebben egyetérthetünk.

Subasic

Vrsaljko, Lovren, Vida, Strinic

Modric, Brozovic, Rakitic

Rebic, Mandzukic, Perisic

 

Ezért is lesz fontos, hogy a horvátok kontrollálják a középpályát, ami ugye nem könnyű úgy, hogy a másik oldalon focizik a világ talán legjobb szűrője, Kanté. Meg ugye az említett, szintén kéttüdejű Matuidi, illetve a fizikailag és technikailag erős, de mentálisan és motivációban labilis Pogba. Viszont, ha valakinek nem megy, jön Tolisso vagy Nzonzi. Focitudásban persze Modric és Rakitic a nyerő, de ez térden járva, fél lábon kevés lehet.

A bőség, a fittség, a sebesség, a koncentráltabb tehetség tűnik esélyesebbnek a szívnél, az akarásnál, a szerethetőségnél és Modricnál. De az nem kérdés, hogy Horvátország újabb erőket fog mozgósítani, így remek meccset fogunk látni.

Vb-döntő: Franciaország–Horvátország

  • Vasárnap, 17.00; Tipp: Franciao. nyer, odds: 1,93 – Fogadok!

(Fotó: Chris Brunskill/Fantasista/Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Újabb fogadási balhéba keveredett a korábban tíz hónapra eltiltott Tonali

Littler a Premier League-ben is felért a csúcsra

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés