Az Atlanti-óceán déli része felett megnövekedett sugárzási aktivitás nem a mágneses pólusváltás előjele

A Föld mágneses mezeje védi a bolygón lévő életet a világűrből érkező halálos sugárzással, különösen a napszél elektromosan töltött részecskéivel szemben. Ez a védőpajzs azonban nem stabil: a mágneses mező globális ereje a feljegyzések 1840-es kezdete óta mintegy 5 százalékkal csökkent évszázadonként.

Azóta az Atlanti-óceán déli része felett egy gyenge zóna képződött, amelyben megnövekedett sugárzási aktivitás figyelhető meg. A kutatók ezt a jelenséget „dél-atlanti anomáliaként” jegyzik, és arról vitáznak, hogy vajon ez a mágneses pólusváltás előjele-e.

Maxwell Brown és Monika Korte, a potsdami Német Geológiai Kutatóközpont munkatársai legutóbbi kutatásukkal véget vetnek a spekulációknak: földtörténeti elemzésük eredményei ellentmondanak a várható pólusváltás elméletének.

Az Atlanti-óceán déli része felett 30-40 ezer évvel is gyenge zónák alakultak ki

Kutatásuk során Korte és kollégái a Föld mágneses mezejének változásait rekonstruálták a 30-50 ezer évvel ezelőtti időszakban. Ehhez mágneses ásványokat tartalmazó mélyfuratokból és vulkáni kőzetekből származó adatokat használtak fel, melyek információval szolgáltak a kialakulásukkor jellemző mágneses erősségről.

41 ezer évvel ezelőtt azonban egy csupán néhány évszázadig tartó váltás következett be, amely ezért csak mágneses kitérésnek számít. A mágneses kitérés az a jelenség, amikor a mágneses mező közel kerül a pólusváltáshoz, de visszaáll eredeti állapotába. A szakértők szerint összességében elmondható, hogy az elmúlt 50 ezer évre tekintve a ma tapasztalható dél-atlanti anomália nem egy pólusváltás kezdetét jelenti.

Ez is érdekelhet:

(forrás: Live Science, Gizmodo, BBC, MTI)

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon