Valami furcsa dolog történik az óceánokkal, ennek pedig egyáltalán nem örülhetünk

Egy nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban közzétett tanulmányában arra hívja fel a figyelmünket, hogy az elmúlt 50 évben több mint négyszeresére nőtt a holt övezetek nagysága a világ óceánjaiban, a part menti vizek oxigénhiányos térségei pedig több mint tízszeresére nőttek az 1950 óta eltelt időszakban. És hát egyik sem jelent túl sok jót.

A közismert holt övezetekben, mint a Mexikói-öböl, az oxigénszint olyan alacsony, hogy az állatok könnyen megfulladnak. Mivel a halak elkerülik az ilyen térségeket, élőhelyük csökken, ezáltal sebezhetőbbé válnak a ragadozók és a halászat által. A probléma azonban túlnő a holt térségeken, ugyanis már egy kisebb mértékű oxigénhiány is hatással van az állatok növekedésére, akadályozza szaporodásukat, betegségeket okoz, valamint pusztulásukhoz vezet.

Az oxigénhiány többek között olyan anyagok felszabadulását eredményezi, mint a dinitrogén-oxid (közismert nevén kéjgáz), amely egy a szén-dioxidnál háromszázszor „erősebb” üvegházhatású gáz. A folyamat feltartóztatásához a globális felmelegedés és a tápanyagszennyezés megfékezésére, és a sebezhető tengeri fajok védelmére volna szükség.

A Mexikói-öböl

– magyarázta Vlagyimir Rjabinyin, az ENSZ Kormányközi Tengerkutató Bizottságának titkára. A nyílt óceáni holt övezetek kialakulásának fő oka egyébként a klímaváltozás: az egyre melegedő felszíni vizek akadályozzák, hogy az oxigén a óceánok belsejébe jusson, ráadásul az óceánok maguk is melegednek, kevesebb oxigént tartalmaznak. A part menti vizekben a szárazföldről érkező szennyezés továbbá algavirágzást okoz, ami elfojtja az oxigént, amikor az algák elpusztulnak és lebomlanak. Szóval most már még eggyel több érvünk van amellett, hogy miért legyünk környezettudatosak, ugyanis sosem késő. Még nekünk, férfiaknak sem:

És van még valami:

(forrás: The Guardian, Science, MTI)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon