A fejlett méréstechnikának köszönhetően Magyarországon is mérhető volt, de egészségi ártalmakat nem okozott a még októberben a környezetbe került radioaktív ruténiumizotóp – olvashatjuk az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának, Pázmándi Tamásnak az összefoglaló írásában.
A Magyar Tudományos Akadémia szakértői mérései következtében aszennyeződés magyarországi eredetét egyértelműen ki lehetett zárni. A nagyon érzékeny méréstechnikának köszönhetően szinte az egész kontinensen, így Magyarországon is kimutatható volt a levegőmintákban a Ru–106 izotóp október első napjaiban. A sajtóban először megjelent francia hírek köbméterenként 10 mikrobecquerel nagyságrendű légköri koncentrációt említettek, a hazai és a környező országok légköri környezetellenőrző állomásain ennél két-három nagyságrenddel nagyobb értékeket detektáltak.
A Ru–106 izotópot gyógyászati célokra, elsősorban a szemlencse daganatos megbetegedésének kezelésére alkalmazzák, de esetenként űreszközökön radioizotópos termogenerátorban is használják. Magyarországon nem állítanak elő Ru–106 izotópot, a külföldről beszerzett sugárforrásokat az egészségügyben alkalmazzák.
A ruténium–106 izotóp felezési ideje 374 nap, ezért a természetben nem fordul elő, a mintákban kimutatott szennyeződés csak mesterséges eredetű lehet.
A környezeti mintákban más mesterséges eredetű izotóp nem volt mérhető, így
egyértelműen ki lehetett zárni, hogy a szennyeződés egy reaktorból vagy kiégett nukleáris fűtőelemek feldolgozása során került volna a légkörbe, mivel ezekben az esetekben számos más izotóp is mérhető lett volna.
A meteorológiai viszonyok és a szélmező ismeretében a forrás eredetére is lehetett következtetni, az azokban a napokban uralkodó keleti széljárás alapján elsősorban az Urál és a Volga vidékét jelölték meg a kibocsátás lehetséges helyszíneként. Korábban a Roszatom megerősítette, hogy semmiféle rendellenesség nem történt az orosz atomenergetikai és hadiipari létesítményekben.
A szennyeződés forrását több szakértői bizottság is vizsgálja, de azóta sem sikerült egyértelműen azonosítani, honnan kerülhetett a légkörbe a szennyeződés.
A ruténiumszennyezés lehetséges forrásaként a légkörbe bekerülő és ott megsemmisülő műhold is felmerült, de egyelőre erre sincs semmilyen bizonyíték.
A szakemberek számításokkal azt is igazolták, hogy a szennyeződésből származó egészségi kockázat elhanyagolható, legrosszabb esetben sem haladja meg a természetes háttérsugárzásból származó néhányszor tízperces sugárterhelést.
A levegőben mérhető megnövekedett Ru–106 aktivitáskoncentráció értéke néhány nap alatt a korábbi szintre csökkent. A mérési eredmények alapján a szennyezés rövid ideig tartott, feltehetően egyszeri esetről volt szó.
Tavaly is megnövekedett egy radioaktív izotóp jelenléte a légkörben az orosz–norvég határ mellett:
(forrás: Magyar Tudományos Akadémia)