Európa tudományos akadémiái szerint sürgős lépésekre lenne szükség az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén: Európának változtatnia kell táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján is közzétett, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) állásfoglalása egy globális elemzés első, Európáról szóló része, amely százharminc tudományos akadémia részvételével készült.
Ebben megállapítják, hogy a klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre – ehhez nem kell nagy tudósnak lenni, bármelyikünk megállapíthatná ugyanezt, ők azonban a megoldáshoz is adnak tippeket.
Alapvető változásokra van szükség
Át kell állnunk a klímatudatos mezőgazdaságra, például az aszálytűrő fajták nemesítésével. A tudósok szerint az emberi egészség, valamint a környezet védelme érdekében változtatni kell az élelmiszerfogyasztási szokásokon is,
csökkenteni kell például az állati fehérjék bevitelét.
Az állásfoglalás felszólítja a döntéshozókat, hogy lépjenek fel a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását ösztönző élelmiszerárakkal szemben, vezessenek be a megfizethető táplálkozást elősegítő új, ösztönző elemeket, a gazdálkodóknak pedig az egyszerű pénzügyi támogatás helyett az innovatív megoldásokat jutalmazzák.
Tudjuk, hogy az állattenyésztés során üvegházhatású gázok keletkeznek – például állandóan fingnak a tehenek –, ennek csökkentéséhez azonban nem elég, ha változtatnak a technológián, az állati termékek iránti kereslet megváltoztatására is szükség lehet.
A tudósok szerint az állati fehérje hagyományos formáinak vannak olyan alternatívái, amelyeket Európa is fontolóra vehet. Ilyenek
a tengerekből, óceánokból származó élelmiszer, a laboratóriumban előállított hús, illetve a rovarok.
Szerintük az óceáni és tengeri eredetű élelmiszerek arányának növelésére van esély, a laboratóriumokban előállított húsnak pedig alacsonyabb lehet a környezetszennyező hatása, mint a haszonállatok által előidézett környezetszennyezésnek. Ezt azonban még további vizsgálatokkal kell megerősíteni.
Európa nem késlekedhet a genomszerkesztésben, a precíziós mezőgazdaságban (hogy rosszabb körülmények között is nőhessen a termelékenység), valamint a nagy adatállományok használatában rejlő lehetőségek kihasználásában, ha nem akarunk nagy bajt.
Példátlan összefogás
Az EASAC állásfoglalása egy, az InterAcademy Partnership (a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet) által irányított globális projekt része. A mostani, Európáról készített beszámolót még három további fogja követni az amerikai kontinensről, Afrikáról, illetve Ázsiáról. A százharminc tudományos akadémia részvételével zajló, példa nélküli összefogás célja az élelmiszerek, az egészségügy és a környezet jövőjére vonatkozó legújabb eredmények összegyűjtése. A globális szintű összehasonlító jelentés 2018 közepén jelenik meg.
(Forrás: MTA)