Mintegy 1500 éve nem tapasztaltunk ilyen súlyos oxigénhiányt a Balti-tenger partjainál

A Balti-tengerben található a világ legnagyobb holt zónái közül több is: ezeken a területeken annyira oxigénhiányos a víz, hogy a legtöbb tengeri állat nem élne itt meg.

Bár a tenger több része hosszú ideje szenved az oxigénhiánytól, a tengerparti területeken az elmúlt 1500 évben nem volt tapasztalható ilyen mértékű oxigénhiány – állapították meg finn és német kutatók.

Az alacsony oxigéntartalmú területek terjedésének végzetes következményei lehetnek: csökkenthet a halhozamot, és a tengeri élővilág erőteljes pusztulásához vezethet. Tom Jilbert, a Helsinki Egyetem kutatója szerint a 20. században a Balti-tengerbe nagy mennyiségben került emberi tápanyag, melynek hatása mai napig érezhető. Annak ellenére, hogy a legutóbbi mérések szerint csökkent az efféle szennyező anyagok kibocsátása, az új tanulmány alapján arra a következtetésre jutott, hogy „nincs nyoma a javulásnak” a Finnország és Svédország közötti partvidéki tengeri régióban, az Archipelago-tengerben.

Algavirágzás a Balti-tengeren

Ennek oka a tudósok szerint a klímaváltozás. A melegebb víz ugyanis kevésbé képes megtartani az oxigént, így a globális felmelegedés súlyosbítja az oxigénhiányt. Az emberi tevékenységből származó szennyezőanyagok ráadásul a 20. század fordulóján tovább növelték az oxigénhiányt. A Balti-tenger partvonalánál lévő folyók ugyanis olyan anyagokat szállítanak a tengerbe, amelyek elősegítik az algavirágzást.

Azonban ha csökken a vízbe kerülő trágya és egyéb szennyezőanyagok mennyisége, várhatóan csökken az algavirágzás mértéke és csökken a holt zónák kiterjedése is. A jó hír az, hogy a Balti-térségben több ország is lépéseket tett ezen anyagok kibocsátásának csökkentésére, és néhány tengerparti területen már látható fejlődés.

A napokban történt:

(forrás: The Guardian, Phys.org, BBC, MTI)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon