Valami egészen érthetetlen dolog zajlik a sztratoszférában

Az ózonréteg ugyebár az 1970-es évek óta folyamatosan vékonyodik, amiért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat. A legsúlyosabb helyzetet az Antarktisz felett figyelték meg, ahol az 1980-as évek eleje óta ózonlyuk alakul ki minden év szeptembere és novembere között.

Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek köszönhetően azonban mára sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását, aminek eredményeként megindult az Antarktisz, valamint az Északi-sarkvidék feletti ózonréteg regenerálódása is. Az alacsonyabb földrajzi szélességeken – az északi szélesség 60 foka és a déli szélesség 60 foka között, ez Európában a Skóciától, Dániától és Észtországtól délre lévő terület – azonban nincs jele regenerálódásnak.

Szakértők szerint az ózoncsökkenés mértéke alacsonyabb, mint amit a montreali jegyzőkönyv életbe lépése előtt tapasztalhattunk a sarkpontoknál, de az ultraibolya-sugárzás sokkal intenzívebb ezeken a területeken, és itt sokkal több ember is él. Szóval a baj nem kicsi.

A kutatók, akik műholdas adatokra alapozták az eredményeiket, egyelőre nem tudják, hogy mi okozza az ózoncsökkenést az érintett régiókban.

  • Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a légkör általános cirkulációját, aminek következtében az ózonréteg elsodródik a trópusi területekről.
  • De talán a klórt és brómot tartalmazó nagyon rövid életű anyagok pusztítják az ózont a sztratoszféra alsó határa közelében.

A vizsgálatot vezető William Ball, a Zürichi Műegyetem munkatársa és kollégái is nagyon meglepődtek az eredményen, mert a légköri cirkuláció alakulásának vizsgálatára használt legjobb szimulációs modellek egyáltalán nem jósolták meg ezt a jelenséget. A szakemberek így – amellett, hogy most bölcsen vakarják a fejüket – valószínűleg idővel újabb kutatásoknak fognak neki, hogy megtalálják a kirakós hiányzó darabjait.

Ezt olvastad már?

Horribilis mennyiségű műanyagot találtak egy bálnában, amely Európában vetődött partra

Egy nemzetközi kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy a nagy testű szűrögetőkre mekkora veszélyt jelenthetnek a modern kor egyik legnagyobb környezetvédelmi problémáját jelentő mikroszemcse-szennyezések. A tudósoknak az volt a tippjük, hogy ez a fajta szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát, ám a kockázatokat eddig még alaposabban nem vizsgálták meg.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon