Egyedülálló adatbázis készült a szigeteken élő, súlyosan fenyegetett fajokról, így derült fény az invazív állatok igazi pusztítására.
A Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i kampuszának (UCSC), az Island Conservation, a BirdLife International szervezeteknek és a Természetvédelmi Világszövetségnek (IUCN) az invazív fajokkal foglalkozó szakemberei több mint ezer adatbázist, publikációt és jelentést átvizsgálva, valamint több mint ötszáz nemzetközi szakértővel konzultálva hozták létre a Threatened Island Biodiversity Database-t, vagyis a biológiai sokféleség elsorvadása által fenyegetett szigetek adatbázisát.
Threatened Island Biodiversity Database
A tanulmány készítői a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján veszélyeztetettként vagy súlyosan veszélyeztetettként szereplő 1189 szárazföldi gerinces fajt – kétéltűeket, hüllőket, madarakat és emlősöket – azonosítottak és térképeztek fel összesen 1288 szigeten. Ezután megnézték, vannak-e nem őshonos, invazív gerincesek, például patkányok vagy macskák az adott szigeteken, és kiegészítették az adatbázist az egyes szigetekre vonatkozó társadalmi, politikai és ökológiai információkkal.
Bár a szigetek csak 5,3 százalékát alkotják a Föld szárazföldi területeinek, mégis az 1500 óta feljegyzett kihalások 61 százaléka ezeken a területeken ment végbe.
A kipusztulások többségéért az invazív fajok – különösen a rágcsálók és a macskák – a felelősek, amelyek az esetek legalább 44 százalékában közrejátszottak a különböző madár-, emlős- és hüllőfajok kihalásában az elmúlt évszázadokban.
A kutatók szerint sok sziget esetében lehet alkalmazni olyan biobiztonsági intézkedéseket, amelyekkel megakadályozható a nem őshonos fajok megtelepedése.
A már invazív fajokkal terhelt szigetekről pedig teljes mértékben el lehet távolítani a betolakodókat, segítve az őshonos fajok regenerálódását.
Az adatbázisnak köszönhetően pontosan meg lehet határozni a jövőben, mely fajok és hol szorulnak védelemre.
(Forrás: Science Advances, MTI. A nyitóképen a veszélyeztetett borneói nagyorrú majom nézelődik.)