Úgy pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony, mint még soha

Kétévente felmérik az állapotát, ilyen rossz még sose volt.

Az ausztrál kormány mellett működő Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket.

A kedden publikált legfrissebb jelentés részletesen taglalja, milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony egyes szakaszaira a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredések, amely korábban még sosem jelentkezett egymást követő években.

"A pusztítóbb események nagyobb károkat okozhatnak a zátonyokban, amelyek regenerálódása hosszabb ideig is eltarthat, ha a virágállatok fejlődési üteme nem változik. Eközben a hirtelen bekövetkező környezeti jelenségek közötti időintervallumok csökkennek és az olyan krónikus stresszforrások, mint az óceánvíz zavarossága, valamint a magas vízhőmérséklet, lassíthatják a regenerálódási folyamatot".

A teljes korallborítás a 2016-ban mért 22 százalékról 2018-ban 14 százalékra csökkent. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.

A Nagy-korallzátony Ausztrália egyik legnagyobb turistalátványossága, évente mintegy 6,4 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország gazdaságához, és több mint 64 ezer munkahely köthető hozzá. Az ausztrál kormány április végén jelentette be, hogy 500 millió ausztrál dollárt (104 milliárd forint) fordít a következő években a zátony helyreállítására és védelmére, beleértve a vízminőség javítását is.

(Forrás: The Guardian, MTI)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon