Íme a teljes igazság az elmúlt évek egyik legnagyobb ökokatasztrófájáról

2015-ben több mint 200 ezer tatárantilop, más néven szaiga esett össze hirtelen, majd pusztult el Kazahsztánban. Halálukat baktériumfertőzés számlájára írták akkor, azonban új kutatási adatok arra utalnak, hogy más tényezőknek is szerepe volt a tömeges pusztulásban.

Richard Kock, a londoni Royal Veterinary College állatorvosa tagja volt a 2015-ös mentőcsapatnak. Elmondta, hogy amit tapasztaltak, meghaladta egy szokásos baktériumfertőzés okozta járvány méreteit – mint később kiderült, olyan baktérium okozta a halálos vérmérgezést, ami egyébként megtalálható az antilopok szervezetében. A több tudományág képviselőiből álló kutatócsoport statisztikai módszerekkel elemezte a pusztulás idejének környezeti viszonyait:

Ugyanilyen tömeges állatvész volt egyébként Közép-Ázsiában 1981-ben és 1988-ban is. A kutatók úgy vélik, a környezeti tényezők változása idézi elő és gyorsítja fel a kórokozók terjedését, bár az még további kutatásokat igényel, hogy pontosan milyen mechanizmus útján váltotta ki a szokatlan pára és meleg a járványt.

A tatárantilop a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartozik

Kock azt is hozzátette: korábban is sejtették, hogy a klímaváltozásnak köze volt az antilopvészhez, ám a friss kutatás nyújtotta az első konkrét bizonyítékot az összefüggésre. Aggasztó ugyanakkor, hogy valószínűnek tartják az állatvész megismétlődését, mivel a térség klímája az előrejelzések szerint változóban van. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy sürgősen csökkenteni kell a tatárantilopra leselkedő más veszélyeket, mint az orvvadászatot vagy az állatgazdaságokban jelentkező kórok terjedését.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot, melyre az orvvadászok is lesnek, mivel tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, de az élőhelyük zsugorodása és a bozóttüzek is fenyegetik őket.

És ha már a klímaváltozás veszélyeinél tartunk:

Valami furcsa dolog történik az óceánokkal, ennek pedig egyáltalán nem örülhetünk

Egy nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban közzétett tanulmányában arra hívja fel a figyelmünket, hogy az elmúlt 50 évben több mint négyszeresére nőtt a holt övezetek nagysága a világ óceánjaiban, a part menti vizek oxigénhiányos térségei pedig több mint tízszeresére nőttek az 1950 óta eltelt időszakban. És hát egyik sem jelent túl sok jót.

(forrás: BBC, The Guardian, MTI)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon