Divatos kocsi ez, csak épp 600 lóerős – Audi RS Q8-teszt

A legnagyobb-legmagasabb Audikból eddig nem volt RS változat. A Q8-asból már van.

Hát ez meg minek? Ha felocsúdtunk, miután megláttuk és/vagy meghallottuk, hamar eljutunk a kérdésig. (Ha vezettük is, vagy utaztunk benne, akkor másfajta gondolatokkal foglalkozunk, legalábbis egy jó ideig.) Sajnos ezzel le is buktunk: végtelen messzeségben vagyunk az Audi RS Q8 célcsoportjától.

Hiszen már maga a kategória – a túlméretezett SUV-k csapottabb hátú, kevésbé praktikus, de ugyanúgy túlméretezett változata – is felesleges és értelmetlen. Racionálisan. Az autóválasztás azonban gyakran még a néhány millió forintos ársávban sem racionális, miért lenne az olyanoknál, akiknél az autóvásárlás nem jelenti a konyhafelújítás kényszerű elhalasztását vagy a gépkocsinyeremény-betétek feltörésének szükségességét?

Van pénz lóvéra*, a célszerűség nem számít, a presztízs, luxus, teljesítmény annál inkább. Az RS Q8 valódi piaci igényt szolgál ki – nem megtérülő, de a márka képességeit demonstráló típusra nem is lenne szüksége az Audinak. Más kérdés, a vevőkörének társadalmi státusza vagy például közlekedési kultúrája mennyire brandépítő – de ezt tényleg ne az Audin kérjük számon.

*Van pénz lóvéra, de azért nem annyi

Van egy tény, amivel egyszerre lehet lefagyasztani a mosolyt az RS Q8-tulaj és az Audi-marketinges arcáról: a szoros műszaki rokonság miatt az ötven lóerős mínusz ellenére is kijelenthető, hogy az Audi RS Q8 a szegény ember Lamborghini Urusa, azé, akinek szűk hatvanmilliója volt kocsira, de kétszer annyi már nincs. Lehet magyarázkodni, hogy inkább bízik a tulajdonos a német autókban, mint az olaszokban, de ez annyira rossz szöveg, hogy javasoljuk, inkább azt mondja, csak valami rohangálós kellett.

Négyliteres, biturbó V8-as benzinmotor, 600 lóerővel és 800 Nm nyomatékkal – ha az RS Q8 motorját szerelnék a Gyermekvasút Bendegúzába, meglenne a budai Sinkanszen első eleme. Hiába 2,3 tonna üresen az autó, 3,8 másodperc alatt ér nulláról százra, végsebessége – a 250-re korlátozás kiiktatásával – 305 km/h. Júniusig tartotta az SUV-körrekordot a Nordschelifén (most már csak a második a Porsche Cayenne Coupé mögött 3,328 másodperccel lemaradva – ez azért még nem a szégyen kategória).

Mindez kívülről alig látszik, és nem csak a tesztautó sötétszürkesége miatt. A sima Q8 is elég sportos, legalábbis amennyire a kategória engedi, az RS változat ezt csak finoman fokozza: egy centivel szélesített kerékjáratok, ovális kipufogóvégek, küszöbtoldatok, méhsejtrácsos hűtőmaszk, módosított lökhárítók, fényes fekete műanyagbetétek, alapáron 22 colos – a tesztautón 23 colos – kerekek, amelyek önmagukban persze hatalmasak, de mivel az autó is elég benga, ez se annyira feltűnő. A képességeihez képest egészen visszafogott jelenség az RS Q8, nincs az a háztáji tuner, aki ennyi külsőséggel megelégedne egy száz lóerős sportkocsinál.

Az utastérben is hasonló az elv: a sima Q8-as beltere is hozza a prémium high-tech szintet, az RS ezt csak finoman fokozza. Vannak RS-logók, Valcona bőrbe húzott sportülések, karbonelemek, ennek ellenére furán néznénk arra, aki homológ cipőben, kesztyűben és versenyoverallban csatolná magára a biztonsági övet. Pedig egyáltalán nem lenne túlzás. Mindegy, hogy kesztyűben vagy anélkül nyomja meg az RS Q8-pilóta a startgombot, húzza D-be/S-be a váltót, és hogy aztán milyen cipőben, szandálban vagy flipflopban padlózza le a gázpedált, a hatás brutális.

Hatszáz lóerő nagyon sok, még majdnem 2400 kiló mozgatásához, vagy inkább kilövéséhez is, a négy másodperc alatti nulla–száz pedig nagyon kevés, olyan gyorsan szalad a piros mezőbe a fordulatszámmérő csíkja, hogy ha manuális váltóval kéne dolgoznunk, úgy ugrálnánk a kuplungon, mint egy gumimatracfújó-világbajnok a lábpumpán.

A motorhangot sikerült egy prémiumautó és egy sportkocsi közös nevezőjére hozni, jócskán hozzáad az élményhez, ami nemcsak a sebességélmény, hanem a kezelhetőség, az útfekvés, és az egész kifinomult technika egysége.

De ez egy nagyméretű, dög nehéz SUV, még a légrugós felfüggesztés legalacsonyabb pozíciójában is magas, klasszikus sportkocsis vezetési élményt nem adhat. Amit a lehetőségei engednek, azt viszont maximálisan nyújtja az RS Q8, és a vásárlói pontosan ezt várják el – ha nem így lenne, egy másik típust választanának az RS-sorból. Az viszont nem egy benga SUV lenne, ami alighanem fontosabb a mindennapokban, mint a közúti közlekedésben kilencvenkilenc százalékban kihasználhatatlan menetteljesítmények.

Videónk is van a kocsiról:

(Fotó: Tóth István)

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.