Miközben a normális aluvázak kezdődnek harmincezer forintnál, az áruházakban ugyanennyiért tárcsafékes, összteleszkópos bicikliket adnak. Szabad engedni a csábításnak?

A legolcsóbb összteleszkópos biciklit 23990 forintért kínálják a Praktikerben, a Tesco pedig akciós áron 33990-ért adja a szintén GTX márkájú tárcsafékes luxusmodellt. Néhány dolog, amit érdemes átgondolni a vásárlás előtt:

A váz

Az olcsó bringákon látható érdekes geometriai és szerkezeti megoldások fő célja a feltűnés. Aki ezen az árszinten keres biciklit, nyilvánvalóan nem a Bükkbe készül downhillezni, tehát nincs szüksége hátsó rugóstagra a vázon. Persze jobban is teszi, hiszen ezek az alkatrészek inkább díszként értelmezhetők, cserébe jóval könnyebben kitörnek a helyükről, mint mondjuk egy sima hegesztett acélcső.

A városi biciklizéshez egy egyszerű, de könnyű váz az ideális. Nyilvánvaló, ha az alumíniumból készült vázak harmincezer forintnál kezdődnek, a hiperbringák csak acélból lehetnek. Az acél jó, viszont nehéz, és a teleszkópnak köszönhetően a merevségének is annyi. Ha ehhez hozzávesszük a nem feltétlenül a legjobb anyagminőséget, nem nehéz elképzelni, mit bírhat egy ilyen váz.

A fékek

Míg a húszezres biciklin noname V-féket kapunk, harmincért már tárcsafék jár. A V-fék esetében van gyakorlati tapasztalatom: találkoztam már olyannal, amely annyira gyenge anyagból készült, hogy fékezéskor a bovdentől egyszerűen szétnyílt középen. Rossz pillanatban életveszélyes lehet! A tárcsafék ismét egy olyan technológia, amit a hegyekbe találtak ki. Tény, hogy esős időben a városban is jól jöhet, de normál körülmények között teljesen fölösleges. Egy jó minőségű V-fék ezerszer többet ér, mint egy olcsó tárcsa. Érdemes még megnézni, milyen fékkarok járnak a bringához. A műanyag azért nem jó, mert rugalmas, így elnyeli a fékezési energia egy részét. A fém is lehet vacak, ha egy olyan ötvözetből készült, ami az első szúrós pillantástól eltörik.

A kerekek

Kellemetlen, ha már a saját súlyunktól is nyolcas lesz a kerékben. Ezt legkönnyebben arról ismerhetjük fel, hogy a felni szép ritmusosan súrlódik a fékpofákkal.  Ez vagy azt jelenti, hogy nagyon meghíztunk, vagy azt, hogy a biciklink kereke beolvasztott sörösdobozokból készült egy kínai faluban. Ráírhatják, hogy duplafalú, az anyagot sajnos ez nem fogja pótolni. Az ismétlődő centríroztatás költséges hobbi, ráadásul időigényes is. A rosszul fűzött kerék küllői hajlamosak a belső kiszúrására, és csak idővel derül ki, hiszen az első két alkalommal a bennünk élő optimista egy elhajított sörösüveg szilánkjaira fogja majd a malőrt. Mint ahogy a tárcsafék és a teleszkópok, úgy az ilyen MTB biciklikre szerelt recés gumik is a terepre valók, a városba a sima mintázatú abroncsokat ajánljuk.

A váltók

A legolcsóbb GTX felszereltségi listáján a Sunrun váltói szerepelnek, amelyeket 590 forintért találtam meg a neten. Hogy miből lehetnek, nem tudom, de biztosan nem abból csinálnék magamnak golyóálló mellényt. Kicsit több pénzért már Shimano jár, de jó, ha tudjuk, hogy a Shimano legolcsóbb váltói semmivel sem megbízhatóbbak, mint kínai társaik. A 18, netán 21 fokozat teljes tartományát biztosan nem fogják tudni lefedni, de ennél sokkal nagyobb gond, hogy a beállításuk is nehéz, hiszen pontatlanok, ha pedig kapnak egy kis ütést, garantáltan vége a dalnak. A váltó precíz szerkezet, érdemes rá áldozni!

Pedálok, hajtóművek, csapágyak

A pedál egy kiálló, alacsonyan fekvő alkatrész. Oda fogjuk verni. Ráadásul nagy terhelést kell kibírnia, főleg, ha a falvakban megszokott klasszikus elindulás pedálon álldogálós módszerét alkalmazzuk. Az olcsó biciklik műanyag alkatrészei maximum időhúzásra jók. Letörnek, aztán lehet menni a következőért. Persze a pedál csak a kezdet. A hajtókar, illetve az egész hajtómű és a lánc is az erőátviteli rendszer része, így nem mindegy, milyen anyagból készültek. A gyenge minőségű fogaskerekek idő előtt elkophatnak, letörhetnek, ami a lánc megcsúszását eredményezi. Ez is elősegíthet egy szakadást, de egy olcsó lánc idővel magától is kinyúlik annyira, hogy egy nagyobb emelkedőn feladja a küzdelmet. Akkor aztán lehet tolni hazafelé. A csapágyak minősége persze rejtve marad a szemünk elől, de ezeken sem érdemes spórolni: hallani fogjuk, ha a por győzött a küzdelemben.

A Player tanácsa: a kevesebb ez esetben tényleg több. Olcsó, egyszerű, de jó minőségű biciklit érdemes venni, a hipermarketek nagybevásárlásra valók, nem sportszerek beszerzésére. Ha pedig a gyerek sír egy csillogó-villogó teleszkópos csoda után, adjunk neki egy szolid pofont nyugtató Túró Rudit, valamint egy BMX-et. Mindenki jobban jár.

Ajánlatunk:

Vonattal, Ferrarival... – Tíz módszer biciklink szállítására

Biciklik vas, fék és lánc nélkül – Bringaexpó-tudósítás

És ezt olvastad már?
Legendás őseivel kanyarog az új Countach ezeken a képeken