De mennyire forrók, és mennyire valók a mindennapokra?

Akarjuk – lőttem le a poént rögtön a címben a 140 lóerős Ceed tesztjénél.

A Cee’d elég jó volt, a Ceedet viszont akarjuk – Kia Ceed 1.4 T-GDI-teszt

Kis fazonigazítás, korszerűbb műszaki tartalom. Látszólag ennyivel tud többet a komapkt Kia harmadik generációja. De nem szabad mindig hinni a látszatnak.

Szóval a 204 lóerős GT-nek sem voltak rosszak az esélyei, de persze újságírói objektivitás mindenek előtt. Hátha a magyar utakon értelmezhetetlenül kemény a futóműve, kulturálatlan, vagy csak úgy nem áll össze az egész.

Hát, a Kiák elég régóta összeállnak. Ha a csúcs-Kia, a Stinger sem kínos erőlködés és drágaautó-paródia, akkor valószínűleg a kompaktjuk legebb változatát úgy is rendesen megcsinálnák, hogy a tervezői csak kávészünetben, fél kézzel skiccelgetnének valamit a szalvétára, amit aztán a leselejtezett számítógépen dolgozó gyakornok és a betegállományból berendelt szakik építenék meg, persze vállalhatatlan határidőre.

Ebben a dögösítő színben eleve jól néz ki a kocsi, igaz, így a GT-hez járó piros csíkok nem adnak semmit a dizájnhoz – még jó, hogy a Proceed GT tesztautó fehér volt, azon remekül látszik. A kicsit vadabb lökhárítók, küszöbtoldatok, a diffúzor és a két kipufogóvég sejteti az erőt, mégis ízléses, messze van a boyraceres hangulattól.

Ugyanezt a finomságot találjuk belül is: a kellemes Ceed-belsőt piros varrásokkal, alul lapított kormánnyal és szolid GT-feliratokkal dobták fel, a sportosabb ülésben rövid gatyában és pólóban is odaillőnek érzi magát a vezető, nem fog azon gondolkozni, csak kéne vennie egy versenyoverallt. Ezt egyébként a teljesítmény sem indokolja: a 204 lóerő nemcsak az elégségesnél, hanem a szükségesnél is jóval több, a 7,6 másodperces gyorsulás is dinamikus haladást sejtet, a Ceed GT viszont nem egy Hyundai i30N, hanem egy gyors haladásra is alkalmas, biztonságos erőtartalékkal bíró, de akár mindennapi és családi használatra is megfelelő kocsi. A futóműve nem túl kemény – szóval semmiképp nem egy i30N –, a kormányzása pontos, és ha nem szeretnénk, a kipufogóhang se nagyon hallatszik.

És megkaphatjuk ugyanezt kicsit feltűnőbb karosszériával, mégis tágasabb csomagtérrel – lehetne átkötni a Proceed GT-re, csakhogy ez bűnös leegyszerűsítés lenne.

A shooting brake különlegességét már az az ellentmondás is mutatja, hogy ez a kaszniforma úgy születik, hogy megnövelik a csomagteret, majd annyira kupésra veszik a tetővonalat, hogy a csomagtartó is kevésbé legyen praktikus, és általában még a hátul ülő utasoknak is kisebb legyen a fejtere.

Hogy ennek mi értelme van, azt az előző Mercedes–Benz CLS és a Porsche Panamera shooting brake-jei mutatják meg tökéletesen: baromi jól néznek ki.

Alsóbb osztályba is a Mercedes hozta el ezt a formát – az első generációnál kevesebb, a mostaninál több dizájnsikerrel –, kompaktok között viszont nem kínál ilyet senki (a CLA-t nem sorolnám közéjük). A Proceeddel tehát egy korábban elérhetetlen prémiumelemet tett elérhetővé a Kia – ráadásul úgy, hogy sima Ceed kombit is kínálnak –, ami máris izgalmas.

Teljes oldalnézetben azért egy Panamera Sport Turismo és egy CLS kombi arányai is jobbak, de ezeket nemcsak az áruk miatt nem illik a Proceeddel összemérni, hanem azért is, mert hosszú karosszérián lehet ilyen formákat tökéletesre húzni, kisebb méretben nagyon nehéz. A Kia shooting brake-je így sem rossz, sőt, de előnyösebb számára a kicsit oldalt-hátulnézet. Hát igen, így erősen porschés, olyan márka viszont kevés van, ahol ez negatívumnak számít.

4,605 méteres, tehát majdnem harminc centivel hosszabb a Proceed, mint a Ceed, a csomagtér 395 helyett 594 literes, de teljesen más karakter, komolyabb, drágább, különlegesebb autó benyomását kelti. Űrtartalomban és használhatóságban persze a hagyományos kombi a nyerő (625 liter), ám aki nem szokott életvitelszerűen hűtőládát vagy szekrénysort szállítani, legfeljebb a család nyaralásához szükséges holmikat, annak tökéletes lesz. A hátsó fejtérre sem lesz fognak panaszkodnia a max. 180 centis utasok.

A Proceed GT ugyanazt az 1,6 literes, négyhengeres, turbós benzinmotort kapja, mint a Ceed GT, ám nálunk a hatfokozatú manuális váltó helyett hétfokozatú automatával járt. Mivel a kézi sem egy Honda-szinten élményszerű darab, a GT pedig sokkal inkább nagy teljesítményű utazóautó, mint ideges, vad alsó-középkategóriás, a duplakuplungos automata is jól illik bele.

A Ceed GT és a Proceed GT között félmillió forint az árkülönbség, de még utóbbi is csak 8,65 millió forint, amit maximum az automata váltóval (500 ezer forint), a luxuscsomaggal (sávkövető, aktív tempomat, navigáció, prémium hifi, intelligens csomagtérajtó: 500 ezer forint), metálfénnyel (140 ezer forint) és panorámatetővel (300 ezer forint) lehet növelni, ez listaáron sem több 10,1 millió forintnál. Ennyiért porschés far nélkül sem ad senki ilyen felszerelt, ilyen erős shooting brake-et, ahogyan ötajtós hot hatch sincs ennyi extrával félmillióval olcsóbban.

Ez is érdekelhet:

Itt tart a Kia – Stinger 3.3 T-GDI AWD GT-teszt

A Kia nagyon meg akarta mutatni, és nagyon meg is mutatta.

(Fotó: Tóth István)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Szokatlan végeredmény született a Kínai Nagydíj sprintkvalifikációján

További cikkeink a témában