Akkor még nem turistalátványosság volt, és gőz hajtotta.
1870. március 2-án indult el a Budai Hegypálya, ma ismert nevén Budavári Sikló. Ez alkalomból emléktáblát avattak a Clark Ádám téri alsó állomásán hétfőn.
![]()
A lépcsőzetesen egymásra épült három elemből álló két kocsi, az északi pályán futó BS1 "Margit" és a délin futó BS2 "Gellért" egy másodperc alatt másfél métert tesz meg a 95 méter hosszú, 50,55 méter szintkülönbséget leküzdő, 30 fokos lejtésszögű pályán
![]()
Gróf Széchenyi Ödön 1867-ben a franciaországi Lyonban látott példa nyomán javasolta, hogy a budai Várhegy Duna felőli oldalán építsenek kötélvontatású hegyi vasutat. A 24 fő befogadására alkalmas sikló alsó állomása a Clark Ádám téren, az Alagút mellett, a felsõ a Várban, a Szent György téren van
![]()
A Budavári Sikló gépháza a felsõ, Szent György téri állomáson. A siklót 54 kW-os villanymotor hajtja, az indítás és a leállítás is automatikus, a három méter átmérõjű hajtókerékkel működő vonóberendezés a felső állomásra került. A biztonságról úgynevezett rugóerő-tárolós fék gondoskodik, amely a kötél elszakadása esetén megállítja a járművet
Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója az eseményen felidézte: gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön kezdeményezte, hogy építsék meg a siklót.
Kezdetekben még közösségi közlekedési célt szolgált és gőzhajtással működött, 1944-ben pedig bombatalálat érte, és bontásra is ítélték.
A BKV 1986-ra korhűen építette újjá a siklót, immár villamoshajtással. A Budavári Sikló Európában a második volt a franciaországi lyoni után.
![]()
A Budavári Sikló felsõ, Szent György téri állomása vezérlője
![]()
Lejárat a Budavári Sikló alsó, Clark Ádám téri állomásán az üzemi területre
A budapesti különlegessége, hogy három kocsi egymás felett helyezkedik el, és így háromszor nyolc, azaz huszonnégy utast tud egyszerre szállítani.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI. Fotók: Szigetváry Zsolt/MTI)
Támogatott és ajánlott tartalmaink
