Tengeri ökoszisztémának tűnhetnek el, miattunk.

A Berni Egyetem kutatóit a Science című tudományos folyóiratban mutatták be legújabb tanulmányukat, amiben 1981 és 2017 közötti műholdas méréseket elemeztek a világtengerek vizének hőmérsékletéről, hogy aztán arra jussanak, hogy

A 27 nagy hőhullám, ami az első vizsgált évtizedben zajlott, átlagosan 32 napig tartott. A legmagasabb hőmérsékletük 4,8 Celsius-fokkal nőtt az éves átlag fölé. Az utolsó elemzett évtizedben azonban 172 szélsőséges időjárási jelenséget figyeltek meg. Ezek átlagosan 48 napig tartottak és csúcshőmérsékletük 5,5 Celsius-fokkal emelkedett az átlag fölé.

A tanulmány vezetője, Charlotte Laufkötter szerint csakis nagyratörő klímacélokkal lehet csökkenteni a sohasem látott méretű tengeri hőhullámok kockázatát, amit már csak azért is komolyan kell venni, mert

sok tengeri ökoszisztémának ezután hosszú pihenési időre van szüksége a regenerálódáshoz, „ha egyáltalán képesek lesznek teljesen regenerálódni”.

A hőhullámok gyakoribbá válásának hátterében az az általános folyamat áll, hogy a Föld melegedésének következtében a felszíni vizek hőmérséklete átlagosan 0,6 Celsius-fokkal, de lokálisán akár 1 Celsius-fokkal is megemelkedik Emellett minden egyes hőhullámnak egyedi okai is vannak, ilyenek lehetnek:

  • a meleg légáramlatok,
  • az óceáni áramlatokban bekövetkező változások, vagy
  • a nagymértékű klímaingadozások, amelyek az El Nino éghajlati jelenséggel is összefüggnek.

(Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.