A bőgőmajmoknál vagy a hang nagy – vagy a rakomány.
A bőgőmajmok Földünk leghangosabb szárazföldi állatai: akár 140 decibellel is képesek üvölteni, ami kb. egy puskalövés erejének felel meg. Így hát nem is meglepő, hogy a hímek ezt a hangos cselt is gyakran bevetik, mikor fülrepesztő ordítással akarnak imponálni a nőstényeknek.
Na de most jön a gyönyörű csavar, ugyanis kutatók rájöttek, hogy minél hangosabban hív a majom, annál kisebbek a golyói. A Cambridge-i Egyetemen hasonlították össze 12 bőgőmajom herezacskóit és nyelvcsontjukat (az a csont, ami a nyelv alapjával és a gégével függ össze és az állkapocs ágai közt helyezkedik el) majd elég érdekes következtetést vontak le: a decibelszint és a hereméret ellentétesen arányos volt egymással. Az eredményeket a Current Biology nevű szaklapban jelentették meg.
„A nagyobb nyelvcsontú hímeknek, akik képesek mélyebb és nagyobb decibelű hangsávokat produkálni, kisebbek a heréik és általában egyedül élnek pár „háremmajom” társaságában. A kisebb nyelvcsontú hímeknek nagyobbak a heréik és csoportjaikban egyenlő arányban fordulnak elő hím és nőstény egyedek.”
- osztja meg a kutatás eredményét Leslie Knapp, a tanulmány egyik írója.
A csapat szerint ez a legelső bizonyíték, hogy negatív kapcsolat van a hangbefektetés és a spermiumtermelés között, valamint ez a tény megmagyarázhatja, a bőgőmajmok miért tömörülnek különböző társadalmi csoportokba.
Ahogy Knapp is említi, a hangosabb, kisebb golyójú majom általában egy nőstény háremet fejleszt ki maga köré, akiknél kizárólagos jogot formál a szaporodásra. A halkabb, ágyéktájon jobban felszerelt majmok ezzel ellentétben nagyobb, koedukált csoportokban élnek, ahol a hím és nőstény majmok szabadon érintkezhetnek egymással. Ezekben a nem exkluzív csoportokban a hímek szó szerint a golyóikkal versenyeznek az apaságért.
Így a bőgőmajmok két szexuális stratégiát fejlesztettek ki – hangerő kontra tökösség – mely során a hangos példányoknak exkluzivitást kell biztosítaniuk egyes nőstényekhez, különben legyőznék őket a nagyobb heréjű ellenfelek, akik a nagyobb spermiumtermelésnek köszönhetően valószínűbb, hogy meg is termékenyítik az adott nőstényt.
Természetesen Knapp óvatosságra int, hogy mindezeket a kutatásokat férfiakra is alkalmazzuk – azért a majmok társadalmi struktúráját egy világ választja el az emberekétől. De valljuk be, azért most nehéz nem látni egy periférikusan maszkulin csávót a rohadt hangos, batár nagy Audijában valami technocsapatásit bömböltet és lehajtott ablaknál szólogat be Jösszegykörrecica?-kérdéseket, miközben az egész bűzlik a túlkompenzálástól, ami az érzékenyebb területet illeti…