Áttörést hozhat a hazai ökológiai kutatásokban az a módszer, melyet a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai eredményesen alkalmaztak, és amelynek lényege, hogy akár egy liter vízből megállapítható, milyen élőlények élnek egy-egy víztestben. A módszerről Czeglédi István, a BLKI kutatója számolt be az MTI-nek:

A BLKI kutatói az elmúlt két évben több dunai és tiszai holtmeder halállomány-szerkezetét mérték fel a korlátozott körülmények között alkalmazható, hagyományos módszerekkel – elektromos halászgéppel és kopoltyúhálóval –, valamint az új környezeti DNS-vizsgálattal. Az utóbbihoz elegendő volt néhány liter vizet átszűrni, és a csapdázott DNS-darabkákat beazonosítani. A DNS meghatározásban egy francia laboratórium segített, de a tervek szerint hamarosan a tihanyi kutatóintézetnek is lesz erre alkalmas saját laboratóriuma.

A hagyományos gyűjtési módszerekhez képest több fajt mutattak ki, és összességében pontosabb becslést adtak a halállomány összetételéről a környezeti DNS-módszer segítségével. Ez azt is jelenti, hogy

A módszert minél előbb alkalmazni szeretnék a Balatonon és annak vízgyűjtőjén. Amennyiben az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak, akár pár éven belül meg lehet becsülni viszonylag pontosan, hogy milyen a halállomány szerkezete a Balatonban – mondta a kutató.

Az ilyen vizsgálatokkal remélhetőleg pontosabban ki lehet mutatni a hagyományos monitorozási eszközökkel nehezen gyűjthető fajok – busa, törpeharcsa – mennyiségi viszonyait is. Különösen fontos lehet a módszer alkalmazása a tó vízgyűjtőjén, ahol az inváziós amurgéb terjedése a fokozottan védett lápi póc állományait fenyegeti, a halállomány összetétele azonban a sűrű növényzet miatt hagyományos módszerekkel nem mutatható ki.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI)