Ha mostanság előkerül a Kína-téma, akkor többnyire az 1984-ben megfestett világ rajzolódhat ki előttünk. Az embereket pontozzák aszerint, hogy mennyire jó állampolgárok, aztán eltüntettek egy fotóriportert, aki megrázó képeket készített a kínai valóságról, és egy betűt is képesek voltak betiltani, mert az az alkalmas lett volna az emberek nemtetszésének a kifejezésére.
Ezek után senki sem várhatja azt, hogy a kínai polgárok szabadon, saját véleményüket és stílusukat felvállalva éljék a mindennapjaikat, hiszen már így is milliók kerültek feketelistára a kreditrendszernek köszönhetően. A kínai Nagy Testvér figyel téged, figyeli, hogyan élsz, dolgozol, viselkedsz a hétköznapok során, ehhez pedig már a technológiájuk is megvan – ennek ellenére Kína mégsem vált még teljesen szürkévé, még ebben az orwelliánus rendszerben is rábukkanni néha olyan igazi egyéniségekre, akik nem félnek a gondolatrendőrségtől. Vagy csak simán nem tudnak róla, hogy jobb lett volna más felsőbe bújni munkába menet.
A Suank által közzétett fotók mellé kisebb jelmagyarázatot is kapunk:
Kínában bármilyen angol szövegű póló azt az üzenetet hordozza, hogy a gazdája iskolázott, divatos, meg úgy eleve más, mint a többiek.
Többnyire nem is értik, milyen nyelvű szövegek vannak a pólóra írva, ezért történhet meg az, hogy kisgyermekek is olyan feliratú cuccokban járkálnak, amelyekben mondjuk Nagy Feró tolta pályája csúcsán. De akárhogy is, valahol jó nézni, hogy még van helye Kínában az ilyesminek – ha nem is feltétlenül kisgyermekeken, mert ezektől olykor még mi is zavarba jövünk. Azt pedig végképp nem tudjuk, hogy a fotókon látható polgárok közül hány került már feketelistára.
Ez is érdekelhet: