Hőhullám-előrejelző rendszer, biztosítási kötvény, hűtőtetők, szélcsatornák, áramtermelő árnyékolók – hogyan védekeznek a nagyvárosok az egyre gyakoribb és erőteljesebb hőhullámok ellen?

Másról sem szól már az idei nyár, mint a világszerte egyre erősebben, gyakrabban és hosszabban megjelenő hőhullámokról. Erdőtüzek, kiszáradó vizek amerre a szem ellát. Közben csak égetjük a fosszilis tüzelőanyagokat, fűtjük a bolygót, pedig a hőhullámok az emberre is veszélyesek. India és Pakisztán egyes részein már májusban elviselhetetlen, 50 Celsius-fokos hőség tombolt.

Hőség Pakisztánban idén júliusban - Fotó: GettyImages

Erdők égtek Franciaországban, Spanyolországban és Magyarországon is, az USA-ban számos helyen a 40 fokot közelíti a hőmérséklet, és még az egyébként kellemes Angliában is – a történelem során először – megvolt a 40 fok.

„Ezek a hőmérsékleti értékek súlyos figyelmeztetések mindannyiunknak, hogy jobban felkészüljünk a veszélyes hőhullámok kezelésére” – idézte a Weforum és a Thomson Reuters Foundation elemzése Francesco Roccát, a Vöröskereszt elnökét.

Bár nincs globális fellépés a hőhullámok ellen, számos város innovatív módszerekkel próbálkozik biztonságban tartani a lakóit, a hőhullámok előtti felkészülést finanszírozó biztosítási kötvényektől a napenergiát termelő árnyékolókig. Megnézzük ezeket is, de előbb még pár szó a veszélyekről.

Hogyan veszélyezteti az egészséget?

Sok szakértő csak „csendes gyilkosnak” hívja a hőhullámokat, amelyek több halálesetet okoznak évente, mint bármely más katasztrófa – ám a legtöbbször otthon következnek be ezek a halálesetek, miután a hőség súlyosbítja a már meglévő bajokat, mint a szívbetegségeket.

Tehát ezek a halálesetek sokszor láthatatlanok maradnak, és nem számolják őket megfelelően.

Különösen nagy veszélyben vannak az idősek és a gyerekek, akiknek a szervezete nehezebben szabályozza a testhőmérsékletet, valamint a forró körülmények között dolgozók.

Hőhullámok idején gyakrabbak a munkahelyi balesetek is, miután az emberek rosszabbul alszanak. Az UV-sugárzás fajtáiról és a hőség elleni alapvető védekezésről mi is írtunk korábban.

Ausztráliában az extrém hőség még pollenviharokat is okozott, ami az asztmások halálozásának megugrását eredményezte – közölte Amanda Ikert, az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel foglalkozó globális városhálózat, a C40 Cities egyik vezetője.

Mivel csökkenthetőek a kockázatok?

De nézzük végre, mit tesznek ezek a városok! Athén például kísérleti jelleggel a viharjelzésekhez hasonló hőhullám-előrejelzőt vezetett be. A rendszer egy olyan algoritmust használ, amely az időjárás-előrejelzések, és a hőhullámok halálozási adatait  figyelembe véve határozza meg a kockázati szintet minden egyes napon – magyarázza Eleni Myrivili „hőügyi főfelügyelő” (chief heat officer), akinek a titulusa önmagában is egy innováció, és aki szerint egy ilyen rendszer igazi „game changer”.

Erdőtűz Athén mellett - Fotó: Unsplash

Tokióban szélcsatornákkal igyekeznek hűteni a felforrósodott területeket, Tel-Avivban világos színű, napelemmel ellátott árnyékolókat telepítenek a közterekre, amelyek az éjszakai világításhoz termelik az áramot.

Fokváros és Buenos Aires hűtőtetőket helyez el a középületeken, Kuala Lumpurban természetes vizeket használó, megújuló energiával működtetett „távhűtési rendszeren” gondolkoznak, amely hideg vizet szállítana a lakásokba.

Spanyolországban eleve a tengerpartra helyeznek ki mentőautókat, hogy helyben elláthassák a hőgutás eseteket.

Madridba hatalmas városi légkondit terveztek

Néhány város támogatást nyújt az alacsony jövedelmű családoknak ventilátorok vagy légkondicionálók beszerzéséhez, emellett a szakértők szerint kulcsfontosságú a víz- és áramellátó rendszerek stabilabbá, megbízhatóbbá tétele, hogy azok a hőhullámok idején is működjenek.

Vannak drága és bonyolult megoldások, és egyszerűbb, olcsóbbak, mint például a pontos tájékoztatás a teendőkről.

Kössünk biztosítást!

A hurrikánoknak kitett országok kormányai évek óta vásárolnak biztosítási kötvényeket, amelyek gyors kifizetést garantálnak előre meghatározott küszöbértékek – mint bizonyos szélsebesség vagy csapadékmennyiség – átlépése esetén. Így jóval hamarabb elkezdődhetnek a helyreállítási munkálatok, nem kell kivárni a kárrendezők felméréseit és jelentéseit.

Afrikában egyre több kistermelő használ hasonló biztosításokat például az aszály okozta károk gyors enyhítésére is. A szakértők – köztük Myrivili is Athén esetében – hasonló

hőhullám-biztosításon dolgoznak, amely már az extrém hőség előrejelzésekor kifizetné a kárt, időt és pénzt nyerve ezzel a kormányoknak a felkészülésre, például hűtőközpontok felállítására.

Mit tehetünk még?

A világ számos részén csak most ismerik fel a hőhullámok veszélyeit, és amíg nem történik meg egy komolyabb katasztrófa, a kormányok sokszor vonakodnak pénzt költeni rá – vannak sürgetőbb, kézzelfoghatóbb problémák is.

Kihívás továbbá hatékony, több területet (egészségügy, közlekedés, infrastruktúra) átfogó akciótervet készíteni egy leendő hőhullám esetére. Csakhogy ugyanilyen kockázatos, ha nem teszünk semmit, és a kutatók szerint a halálesetek, erdőtüzek, aszályok, gazdasági károk mellett akár tüntetésekkel, zavargásokkal is számolni lehet.

Alapvető fontosságú az emisszió csökkentése, és a megújuló energiaforrásokba való beruházás, hogy a hűtés iránti növekvő kereslet ne okozzon még erősebb hőhullámokat. Ahogy Myrivili mondja: „Ezek olyan hőmérsékletek, amelyekhez már nem tudunk alkalmazkodni. Ki kell találnunk, hogyan védjük meg magunkat.”

(Forrás: Weforum, fotók: GettyImages, borítókép: a hőségtől sújtott Buenos Aires - fotó: GettyImages)

Ez is érdekelhet:

Itt az UV ábécé, avagy mire figyeljünk a pokoli hőségben?

Még mindig nem tudod, miért olyan szörnyű az UV? Akkor itt egy egyperces gyorstalpaló, bónuszként pedig tanácsok a hőség túléléséhez.

Nem akarod látni a Föld hőtérképét

Tombol a hőség, és ez egyébként nagyon nem jelent jót.

Angliában ismerkednek a mediterrán életformával

Nagy-Britannia déli részén csütörtök óta harmadfokú hőségriasztás van, mert a hőhullám nem enyhül a hétvégén és várhatóan a jövő héten sem. Nem ehhez szoktak arrafelé.

Pokoli a helyzet az Egyesült Államokban

A több tagállamra kiterjedő Yellowstone Nemzeti Parkot le is kellett zárni – a természet nem viccel.

És ezt olvastad már?
Margaritával ünnepelnénk az állatok világnapját