Néha mindannyian álmodozunk arról, hogy itt hagyjuk ezt a civilzációnak nevezett örültekházát, és elhúzúnk valami távoli helyre, hogy soha többé ne kelljen csekket befizetni, politikusnak nevezett piti szélhámosokat hallgatni, dugóban ülni, a szomszéd kölykök deathmetal bandákat megszégyenítő visításait hallgatni. Vjacseszláv Korotkij olyan ember, aki a háta mögött hagyta a civilizációt, A New Yorker pedig egy valóban zseniális fotóriporton keresztül megmutatja, milyen is az élet a világvégén.

Korotkij sarkkutató, aki egy távoli, sarkkörhöz közeli állomáson az időjárást dokumentálja. A lakóhelyéhez legközelebbi település egy óra helikopterrel, de a Barents-tenger csak pár méterre fekszik. A 63 éves Korotkijnak van egy felesége, aki Arhangelszkben él, de gyerekeik nincsenek, és Korotkij egyébként sem szeret a városba menni a zaj és a forgalom miatt. Pedig Arhangelszk nem Hongkong.

A szintén Szibériában született Jevgenyija Arbugajeva két hetet töltött el a remeteként élő meteorológussal, és egy kivételes sorozattal tért vissza.

Vjacseszláv Korotkij kisétál az elhagyott világítoronyhoz a telihold alatt, hogy tűzifát gyűjtsön
Korotkij a Khodovarikha nevű állomáson dolgozik, egy többszáz éves faházban, ami 1933-tól meteorológiai állomásként működik. A begyűjtött adatokat naplóban vezeti
Meteorológiai naplók, felhőatlasz és más könyvek sorakoznak Korotkij asztalán. Jurij Gagarin fotóját egy 1968-as újságból vágta ki a neves űrhajós halálakor
Korotkij térdig a Barents-tengerben vízszintet mér
Ezzel a rádióval tartja a kapcsolatot Korotkij egy másik állomással. A nekik bediktált adatokat végül Moszkvába küldik. Az erős szelek és viharok miatt néha napokig nem tudja használni a rádiót
A gyufaszálból épített házikók alkalmanként elterelik Korotkij figyelmét a magányról
Korotkij a saját kezűleg épített csónakjában dohányzik
Sarki fények 2014 január 25-én. A mérőfülke ötpercnyi sétára fekszik Korotkij házától, és a levegő mérésére szolgál. Aznap mínusz húsz fok volt
Korotkij az ablakból figyeli a vihar után hóval beborított tájat
A Barents-tenger látképe a Mikhail Somov egyik kabinjából. Ez a hajó havonta egyszer szállít élelmet Korotkijnak a nyári évszakban. Az egy hónapos út során a legénység tagjainak heti egy narancs a fejadagja

(Forrás: New Yorker)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Az art deco stílusú budai erőmű, ahol az egész Csernobil sorozatot leforgathatták volna

Idegenvezetés a szexmunkások kirakatainál? Városnézés spanglival a kezedben? Lesz egy kis gond

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés