1945 tavaszára nem maradt ép híd a fővárosban.

A II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg a szárazföldi hadviselés egyik örök érvényű stratégiáját követve felrobbantotta maga mögött a hidakat, hogy a keletről a magyar fővárosba érkező szovjet hadsereg haladását lelassítsa.

A látvány még hetven év elteltével is szívszorító.

A legtragikusabb mind közül a Margit híd felrobbantása volt, az erre felszerelt töltetek ugyanis véletlenül léptek működésbe 1944 novemberében. A hídon ment a forgalom, amikor felrobbant, ennek következtében több százan vesztették életüket, autók, és szemtanúk szerint két villamoskocsi is a mélybe zuhant.

A lerombolt Margit híd az Újpesti rakpartról nézve
Haditengerészeti Hősi Emlékmű maradványai a Petőfi (Horthy Miklós) híd budai hídfőjénél
A Petőfi (Horthy Miklós) híd roncsai Budáról nézve. A pontonhíd mögött a Soroksári út épületei látszanak

A háború végén megkezdődött a város helyreállítása, ennek keretében az oroszok három pontonhídat építettek a Dunán. Egyet a Margitszigeten át, ezt nevezték Mancinak.

A Manci

Egy pontonhíd állt a Parlament és a Batthyányi-tér között, egyet pedig délebbre, a Döbrenetei tér és a Petőfi tér között építettek meg. Mivel közel volt az egykori Erzsébet hídhoz, ezért a beceneve Böske volt.

A Szabadság híd, a pontonhíddal kiegészített hídroncs a Gellért rakpartról nézve
Kilátás a Gellérthegyről, előtérben a Petőfi (Böske) pontonhíd

A Böskét később szétszedték és az egykori Horthy Miklós-híd közelében szerelték össze újra, és egészen 1952-ig működött is.

(Fotók: Fortepan)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Automataváltós elektromos kerékpárt mutatott be a Decathlon

További cikkeink a témában