„„Meglepődsz””, minek köszönhetjük a szélsőséges havazásokat Európában
Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem marad az Északi-sarkvidéken.

2018 februárja és márciusa között szélsőséges időjárási esemény bénította meg Nagy-Britanniát és Írországot, valamint Észak-Európa egyéb területeit – a becslések szerint a Hartmut anticiklon okozta hóvihar és hideg csak Nagy-Britanniában naponta(!) 1,17 milliárd eurós kárt.

Egy nemzetközi kutatócsoport pedig megfejtette az okát, vizsgálataik alapján

Az Északi-sarkvidék melegedésével a sarki ciklon – alacsony nyomású hideg levegőt tartalmazó légörvény – dél felé halad.

A finnországi Oului Egyetem kutatója, Hannah Bailey szerint

A tudósok a légköri vízpára izotópjait mérték a 2018-as szélsőséges időjárási eseményeket megelőző időszakban. Mivel az olvadt hóból származó pára más izotópokat tartalmaz, mint a nyílt vízből származó, képesek voltak pontosan meghatározni, mennyi nedvességet bocsátott ki magából a Barents-tenger ebben az időszakban:

Méréseik szerint mintegy 140 gigatonnányi víz párolgott el a tengerből, ami az Európára hullott hó nedvességének 88%-a.

Bailey elismerte, hogy ellentmondásosnak tűnhet az, hogy az északi-sarkvidéki melegebb vizek okoznak heves havazást Európában, de „a természet azonban összetett, és ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem maradhat az Északi-sarkvidéken”.

Eközben a Déli-sarkvidéken:

(Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.