A klímaváltozás betette a lábát a nyaralók piacára azzal, hogy egy éven belül sokkal hosszabb ideig tart a nyári időjárás - derül ki abból az elemzésből, amely az eladó nyaralók iránti keresletet és az idei árak alakulását vizsgálta.

Egyre több hesszelés a nyaralókban

A hétvégi házaknál, nyaralóknál ingatlanpiaci szempontból problémás, hogy sokan jellemzően csak jó időben, legfőképp a nyári hónapokban tudják használni azokat, ám ez változni látszik az időjárás miatt. A hivatalos meteorológiai statisztikák szerint ugyanis tavaly áprilisban, májusban és szeptemberben is több volt a napsütéses órák száma, mint 1981 és 2010 közötti időszak nyári hónapjaiban. Ráadásul 1901 óta az idei nyár volt a második legmelegebb. Összességében hosszabb ideig használhatók a nyaralók, emiatt pedig felértékelődnek ezek az ingatlanok, ami az elmúlt években egyre erősödő keresletnek is lökést ad.

Az idei év első nyolc hónapjában az eladó nyaralók iránti kereslet éves szinten 8 százalékkal nőtt. A 2016 és 2019 közötti időszakban januárhoz képest májusban 40 százalékkal volt nagyobb a kereslet, a nyári hónapokban látott érdeklődés pedig 36-73 százalékkal haladta meg az év eleji szintet. A nyári hónapoknál persze kézenfekvő a kereslet felfutása, de sok vevőjelölt már korábban piacra lép és keresi az eladó nyaralókat.

Ez egy indiánnyár és én-

Az erős kereslet a kínálati árakon is látható; az országszerte meghirdetett nyaralók átlagos négyzetméterára május és szeptember eleje között 5 százalékkal nőtt. Viszont fontos megjegyezni, hogy ez országos átlag, a különböző régiók között jelentősek a különbségek. A Balaton környékén a siófoki térségben például ugyancsak 5 százalékkal 570 ezer forintra, Balatonalmádi környékén 2,4 százalékkal 420 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, míg a tapolcai térségben 5,4 százalékkal 288 ezer forintra emelkedett. A Tisza-tó környékén 3,3 százalékos drágulás ment végbe idén nyáron, így 125 ezer forintra rúgott a nyaralók négyzetmétere.

A Velencei-tó térségében erőteljesebb drágulás következett be, 10 százalékkal 422 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Ebben szerepet játszik az is, hogy a Velencei-tó környéki ingatlanok már nem csak nyaralóként, hanem a főváros közelsége miatt állandó lakásként, kvázi agglomerációs ingatlanként is kapósak.

Úgyhogy összességében akármilyen meglepő is, de levonható a következtetés, hogy ha a következő években is hasonlóan alakul az időjárás és hosszabb ideig lesz jó idő, az tartósan erős keresletet eredményezhet a nyaralók piacán.