Noha jelentősen csökkent a tőzsdék forgalma világszerte, a részvénybefektetés megfelelő megközelítéssel továbbra is vonzó lehetőségnek tűnik.

Hol van már a kilencvenes évek közepe, amikor még a taxisofőrök és a háziasszonyok is a tőzsdéről beszéltek? Manapság elég keveset hallani a részvénypiacról, nincsenek kiemelkedő nyereségek, nincs, ami a közbeszéd tárgyává tegye a börzét. Pedig a piacok ugyanúgy működnek, mint korábban, a részvények adásvétele pont olyan, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. A nagy különbség az, hogy az egész világon hatalmas a bizonytalanság a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, s ez fokozottan igaz Magyarországra. Egy ilyen helyzetben a kockázatkerülésre koncentrálnak a befektetők, ez pedig elszívja a részvénypiacokról a pénzeket.

Ez jól látszik a világ tőzsdéinek forgalmi adataiban is. Szinte mindenhol komoly visszaesés tapasztalható; sajnos Budapesten az átlagnál is nagyobb a szűkülés. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2003 óta nem volt annyira kicsi a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén, mint idén októberben, az előző évhez képest 20 százalékos a visszaesés. Mivel meglepő lenne egy pozitív fordulat az év hátra levő részében, kijelenthető, hogy az éves forgalom is visszazuhan a tíz évvel korábbi szintekre.

Jó hírekre várva

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne kínálhatna jó befektetési lehetőséget a részvénypiac. A forgalom nagysága épp a kisbefektetőket kell legkevésbé érdekelje, az a mennyiség, amivel ők kereskednek, könnyedén beszerezhető a piacon. A legnagyobb forgalmú, legismertebb cégek (az úgynevezett blue-chipek) piacán továbbra is sok száz üzletkötés jön létre naponta, az viszont igaz, hogy nehezebb lett a kereskedés a közepes és a kis cégek esetében. Ezeknél bizony sokszor állnak egymástól igen messze a vételi és az eladási ajánlatok.

A forgalom csökkenésétől függetlenül természetesen továbbra sincs változás a tőzsdék alapvető működésében. Az árfolyamokat a kereslet és a kínálat változása mozgatja, a befektetők alapvetően azon cégek papírjait vásárolják, melyektől hosszabb távon profitnövekedést várnak, rövid távon pedig jó híreket. Az aktuális árfolyamokban elvileg minden publikus és nem publikus információ tükröződik, rossz hírre vagy híresztelésre lefelé, jóra felfelé mozognak az árak.

Rövid távon rengeteg valós információ, illetve pletyka tudja bemozgatni a részvényárfolyamokat, hosszabb távon viszont lényegében csak egy dolog számít: a társaság eredményessége. Az emelkedő profit felfelé húzza a részvény árfolyamát, a csökkenő pedig lefelé. Az árfolyamok azonban előre tekintenek: már a kedvező kilátásokra felmegy az ár, s mire biztosan kiderül, hogy jól mennek a dolgok, rég túl van az áremelkedésen a részvény. Mely persze rögtön bezuhan, ha a piac úgy érzi, lejtőre kerül a cég gazdálkodása.

Tanuljunk grafikont!

Teljesen különböző stratégiát kíván tehát a rövid távú spekuláció és a hosszabb távú részvénybefektetés. Mindkettőnek könyvtárnyi irodalma van, a rövid távúról csak annyit, hogy a technikai elemzés elsajátítása alapvető fontosságú a sikerhez. A grafikonok, különböző indikátorok jelzései alapján több millióan kereskednek sikerrel világszerte. Ami pedig a hosszú távú részvénybefektetést illeti, a kulcs a megfelelő részvényválasztás. Olyan papírt kell keresni, melyről úgy gondoljuk, hogy három, öt vagy épp tíz év múlva sokkal több profitot termel, mint amire ma a piac számít tőle. Ha várakozásunk bejön, bizonyosan busás hasznot hoz a részvény vétele.

Sajnos a magyar piacon igen szűk ma a kínálat, kevés cégből lehet választani. Sok a kockázat is. A gazdasági helyzet rossz, idén recesszió van, jövőre is legfeljebb stagnálásra lehet számítani, de lehet, hogy újra csökken a GDP. A lakossági fogyasztás csökken, különadóval terheli például a bankokat, a távközlési cégeket, és a gyógyszerek finanszírozásába is egyre kisebb pénzzel hajlandó beszállni az állam. Vagyis a budapesti tőzsde legfontosabb cégei mind kiszolgáltatottak ennek a politikának, ami megnöveli a kockázatukat. Egy friss példa: az OTP árfolyama ősszel épp elindult stabilan felfelé, amikor bejelentették, hogy az írásos megállapodás ellenére nem csökkentik 2013-ban a bankadót. Erre az OTP árfolyama két nap alatt tíz százalékot zuhant.

Gazdaggá tett az Apple

Teljesen logikus döntés a befektetők részéről, ha ilyen helyzetben külföldi alternatíva után néznek. A világpiac hatalmas, mindig lehet ezerszám olyan cégeket találni, melyekben óriási növekedési potenciál van. Aki ránéz például az Apple elmúlt években nyújtott teljesítményére, rögtön a fejéhez kaphat: hiszen ezen én is meggazdagodhattam volna! S így is van, aki hitt abban, hogy a cég új termékei sikeresek lesznek, óriásit kaszálhatott a részvénnyel, a cég mára a világ legértékesebb vállalatává nőtte ki magát.

A külföldi papírok közötti kutakodás igazából csak egy képességgel igényel többet, mint a magyarok részvények feltérképezése: ez pedig a nyelvtudás. Ma már semmiből sem tart a híreket, gazdálkodási adatokat a neten megtalálni, de csökken azok hátránya is, akik nem tudnak angolul: a hazai brókercégek rendszeresen szemlézik a legfontosabb külföldi cégekkel kapcsolatos híreket, és magyarul is készítenek elemzéseket róluk.

Az üzletelés költségei

Míg a Budapesti Értéktőzsdén történő kereskedéshez hazai befektetési szolgáltató segítségét kell igénybe vegyük, aki külföldi papírokkal akar üzletelni, választhat a hazai és a kinti brókercég között. Korábban sokkal olcsóbb volt kiutalni a pénzt és külföldi brókercégnél kereskedni, mára a különbség jócskán csökkent, mivel a hazaiak folyamatosan mérsékelték a külföldi papírok díjait. Ma már döntően online kereskedési rendszereken üzletelnek a kisbefektetők, s a hazai szolgáltatók a magyar papírok vételéért ritkán kérnek el többet az árfolyamérték 0,3 százalékánál. (Vagyis például 500 ezer forint értékű OTP-részvény vételéért 1500 forintot kérnek.) Több helyen van ugyanakkor minimumdíj is, 50–1000 forint között.

A hazai szolgáltatók nagyon eltérően árazzák a külföldi papírok kereskedését, néha olyan akciók is vannak, hogy magyar árakon lehet kötni, de jellemzőn dupla, vagy tripla díj vonatkozik rájuk. A külföldi brókercégek általában nem árfolyamérték alapján áraznak, hanem ugyanakkora díjat számolnak tíz, de ezer részvény megvétele esetén is. Már néhány euróért, illetve dollárárt lehet üzletelni, s az amerikai cégek között már ritkaság, hogy valaki tíz dollárnál többet kérjen el egy tranzakcióért.

Tovább:
A Player legfrissebb cikkeihez
A rovat legújabb anyagaihoz
Egyáltalán nem tuti befektetés a lakáspiac

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Nézd meg az anyját, vedd el a lányát? Gracie édesanyja Penthouse-modell volt…

Tudományos eredmények mozdítják előre az ártalomcsökkentést

További cikkeink a témában