Minden országra hat.
A klímaváltozásnak mélyreható, azonnali és súlyosbodó következményei vannak az emberi egészségre nézve, és ez alól egyetlen ország sem élvez kivételt – derül ki a The Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés révén született éves jelentésből. A több mint százhúsz kutató részvételével készült jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy
2018-ban 296 ezer hatvanöt évesnél idősebb ember halt meg idő előtt a hőséggel összefüggő okok miatt (ez 54 százalékos emelkedést jelent az elmúlt két évtizedben), a legfontosabb élelmiszernövények globális terméspotenciálja pedig 1,8-5,6 százalékkal csökkent 1981 és 2019 között.
A szakemberek szerint azonnali intézkedések hiányában a klímaváltozás egészséget érintő hatásai súlyosbodni fognak. Kulcsfontosságú lenne a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás egyidejű, globálisan összehangolt kezelése, ami hármas győzelmet jelentene:
jobb közegészségügyet, fenntarthatóbb gazdaságot és a környezet védelmét.
Az egyebek között a klíma-, a földrajz- és a gazdaságtudomány, valamint a közegészségügy területein végzett kutatások eredményeit összegző jelentés negyvenhárom globális mutatóra, köztük a fertőző betegségek megváltozott földrajzi terjedésére, az alacsony szénhidráttartalmú étrendek egészségre gyakorolt jótékony hatásaira, az éghajlatváltozás okozta népességmozgásokra és a hőséggel összefüggő halálozásokra fókuszál.
Az eddig mért öt legmelegebb évet 2015 óta jegyezték fel, és esélyes, hogy 2020 az eddig mért legmelegebb vagy a második legmelegebb év legyen.
A szélsőséges hőség tovább emelkedik a Föld minden régiójában, különösen súlyosan érintve az időseket, főleg Japánban, India északi részén, Kelet-Kínában és Közép-Európában. Noha a hőséggel összefüggő halálozást nem lehet közvetlenül az éghajlatváltozáshoz kötni, az emelkedő hőmérséklet és páratartalom miatt az ilyen halálesetek száma várhatóan tovább fog növekedni.
A klímaváltozás jelentős mértékben hozzájárul az aszályokhoz is. A jelentés szerint
2019-ben az 1950 és 2005 közötti átlaghoz képest több mint kétszer nagyobb földfelszíni területet érintettek a szokásosnál nagyobb számú aszályok.
Az aszály pedig az ívóvízkészletek, a haszonállatok és a mezőgazdasági produktivitás csökkenését, valamint a bozóttüzek kockázatának növekedését eredményezheti: 2015 és 2019 között
128 országban növekedett a bozóttüzek fenyegetésének kitett emberek száma,
ráadásul, egy korábban publikált ausztrál tanulmány szerint a szárazság a mentális egészséget is veszélyezteti.
A tengerszint emelkedésének közvetlen és közvetett hatása is van az emberi egészségre. A jelenlegi népességadatok alapján a kutatók úgy becsülik, hogy ha
2100-ig egy méterrel emelkedne a globális tengerszint, az 145 millió emberre jelentene fenyegetést, öt-hat méter emelkedés – például a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása esetén – ez a szám 565 millióra ugrana.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI)