A Montgolfier-fivérek legendás arany és kék hőlégballonjának replikáján repültük körbe a Baleár-szigetek legnagyobb tagját, a csodálatos Mallorcát. És a magasban még egy pezsgőt is felbontottunk.
Természetes béke, csend és pihenés. A Földközi-tenger legszebb spanyol szigete, az Ibiza, Menorca és Formentera által határolt Mallorca gyönyörű látnivalókat tartogat azoknak, akik a kavicsos strandokat, és a tengerparti éttermeket maguk mögött hagyva készek a sziget belsejét is felfedezni. Alcúdia-öböl, Tramontana-hegység, Manacor és Cap Formentor - ezek Palma de Mallorcára utazva sokak számára láthatatlanok maradnak, pedig olyan kincsek, melyeket vétek nem megnézni.
A sziget gyönyörű természeti- és épített csodákat rejteget, mi pedig mindezt a lehető legexkluzívabb módon, egy olyan legendás hőlégballonnak a replikáján néztük meg, amiből mindössze hat, vagy hét darab létezik a világon. 1783 dicsőséges év volt a repülés történelmében, a Montgolfiere-fivérek arany és kék léggömbje ekkor emelkedett először a levegőbe, mi pedig egy pont ugyanilyennel tettük ezt meg nemrég újra - természetesen a legmodernebb és legbiztonságosabb technikát segítésül hívva.
Az Illes Balears Ballooning kétszemélyes romantikus, és négy-hatszemélyes csoportos utakat kínál Mallorca szigetén. A Cala Ratjadából induló túra kettő vagy négy órás repüléssel már fejenként 150 eurótól elérhető, mindezért pedig olyan izgalmas és exkluzív élménnyel gazdagodunk, amit egy jó ideig csak a legszebb spanyol nyárként fogunk emlegetni. A honlapon foglalható délelőtti és délutáni járat, transzferrel, pezsgőzéssel, és mindennel, amit el lehet képzelni, de arra ne is számíts, hogy felszállásra kész eszközök várnak majd rád. Az előkészítés ugyanúgy része a programnak - az életérzésnek - mint maga a repülés.
Viseltes terepjárók térnek le az aszfaltozott útról, valahol Cala Ratjada mellett, egyenesen egy kietlen mező felé kanyarodva. Alig néhány kilométerre a várostól férfit próbáló előkészületek veszik kezdetüket, a pótkocsikból előkerülnek a mázsás kosarak, és a gigászi ballonok - a feladat mi más is lehetne, mint életet lehelni a monstrumokba. Szakképzett személyzet végzi a dolgát, miközben nekünk is ki kell venni a részünket a munkából - elmondják, hogyan igazgassuk a ballont, illetve tartsuk a száját, hogy megtelhessen meleg levegővel. És bizony rendesen meg is fogunk izzadni, mire elnyeri végső formáját - de a befektetett energia azonnal megtérül, amint felhangzik a pilóta kiáltása. Run! Jump!
A gömbök nem várnak, amint annyi meleg levegő lesz bennük, hogy felemelkedjenek, akkor fel is emelkednek. Öt másodperc van beugrani a gondolákba, különben eresztheti le szegény ember a levegőt, futunk, elkapjuk a széleit, és már bent is vagyunk, ennyi az egész. Aztán távolodunk a földtől. Először métereket csak, majd azt vesszük észre, hogy a fák fölött vagyunk, egyre mennek össze az autók és a házak, előttünk pedig kitárul Mallorca gyönyörű panorámája. Hegyek, rétek, tengerpartok. Az utazás pedig a legbékésebb dolog, amiben valaha részünk volt: a magasban elnémul minden zaj, csak hőlégballon gázpalackja szisszen néha nagyokat, hogy a magasban tartson minket, visznek az áramlatok, miközben élvezzük a kilátást, és a lassan beköszöntő, aranysárga naplementét.
Különböző magasságokban más-más irányból fúj a szél, így pilótánk hol Google Maps magasságokban, hol pedig a fákat súrolva repül, így navigálva körbe a szigeten. A földön kutyák ugatnak meg minket, és gyerekek szaladnak utánunk, mosolyogva, integetve, olyan érzés ez, amit nem lehet szavakkal leírni - két órára szabadok lettünk, mint a madár, gondtalanul repülve a végtelenbe. A félelemérzetet és a tériszonyt magunk mögött hagytuk az első métereken, a hőlégballon stabil, kerete mellkasig ér, nincs benned félelem, nem borul fel, nem esel ki, nem halsz szörnyet, nem lesz véged mindjárt.
Még 5 izgalmas program
Palma de Mallorcán járva érdemes elmerülni az óvárosban. A kikötőhöz közel gyönyörű látnivalót ígér a Le Seu katedrális, a La Llotja és a Királyi palota, és ha már ott van az ember, érdemes piknikezni egyet a Parc de la Mar gyönyörű pázsitján is. Autóba ülve a Serra de Tramuntana hegyi útjai kihagyhatatlanok, és ha már mozgásban van az ember, akkor Port de Sóller és Port de sa Calobra városát, a Gorg Blau tavat, és a Cap de Formentor világítótornyot ajánljuk megnézésre. Olyan helyek ezek, amiket nem lehet elfelejteni. Ha már foglalnád is a szállást, van pár tuti ajánlatunk.
A kiránduláson három gázpalack tartott minket a levegőben, a pilóta Samsung tabletjéről leolvasva az adatokat pedig a legmagasabb pont 580, a legalacsonyabb meg úgy 10-15 méter volt. Két hegy között valamikor a túra felénél le kellett ereszkednünk, hogy ne fújjon el minket a szél, a fákat szinte meg lehetett már érinteni, és egy birkacsorda is szétszaladt ijedtében, aztán kezdődött a legjobb koccintás, amiben valaha is részünk volt. Egy kis palack jéghideg Moët & Chandon, illetve két talpas, vékony üvegpohár került elő a pilóta személyes csomagjából, mi pedig tósztot mondtunk Spanyolországra, és a csodálatos Baleár-szigetekre.
Nem szóltak, hogy kemény lesz a leszállás, de az volt. Egy mezőn értünk földet, a kosár négyet-ötöt huppant, mire megállt, de azt is csak azért, mert a ballon beleakadt valami tövises bokorba, és felborultunk. Persze nem volt veszélyes, csak annyira, mintha a fotelben ülve most eldőlnél, de nagyot dobbant mindenkinek a szíve - kivéve persze a pilótáé, aki mintha így tervezett volna mindent. Nem a kiindulási helyre tértünk vissza, a terepjárók sofőrjei végig követték utunkat, és készültek arra, hogy összeszedjék a földet érő csapatot, ekkor már majdnem sötét volt, mi pedig másra se vágytunk, mint hátradőlni, és visszaindulni a szállodába.
Hőlégballonnal utazni nem mindennapi dolog. Lehet otthon, a Balaton fölött, vagy egy távoli helyen, ahogy mi tettük, és válasszuk bármelyiket, az biztos, hogy sokáig emlegetjük majd gyermekeinknek. Elképesztően menő dolog pezsgővel koccintani a tökéletes csendben és békességben, ami körülvesz fent minket, elszabadulunk a világtól, a mindennapoktól - hát mi ez, ha nem a teljes szabadság, amire mindenki vágyik?
(A szerző fotóival)