Március végén járta be a német sajtót a hír, miszerint Otto von Skorzeny, egykori SS elitkatonát a hatvanas évek elején beszervezte az izraeli titkosszolgálat, a Moszad. Ez a hír akkor is érdekes, ha a végén kiderül róla, hogy egy szó sem igaz belőle.
A sebhelyesarcú Tony Montana náci előverziója
Ki volt Otto von Skorzeny? Az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában, Bécsben született 1908-ban, 1926-ban kezdte meg a szintén bécsi Műszaki Főiskolát, ami kemény hely lehetett, ugyanis az arcán látható sebhelyek ezekben az években kerültek az arcára, párbajok következtében.
1932-ben lépett be a náci pártba, és bő tíz évvel később nevezték ki egy SS kommandós egység élére. Az egyik első akciója a szövetségesek fogságába esett olasz fasiszta diktátor, Benito Mussilini kiszabadítása volt 1943-ban. Egy évvel később Budapestre küldték, a feladata az volt, hogy rabolja el Horthy Miklós magyar kormányzó fiát. Ez a terve sikerült, sőt, még a budai várat is elfoglalták az embereivel, és ez közrejátszott abban, hogy Magyarország kiugrása a háborúból nem sikerült. Skorzeny ekkor már őrnagyi rangban volt, a párt kirakatkatonát csinált belőle, megkapta a lovagkeresztet, Hitler kedvence volt, és a szövetségesek körében is hírhedt figurává vált, nem véletlenül kapta meg „Európa legveszélyesebb embere” címet.
Szökevényből milliomos
1945-ben a harmadik birodalom csúf véget ért, de Skorzeny története folytatódott. 1945-ben letartóztatták a szövetségesek, de három évvel később megszökött darmstadti börtönéből. Részt vett a nürnbergi perben, de rá nem nehezedett akkora nyomás, mint a per fő vádlottjaira, mivel Skorzeny nem vett részt a holokausztban, sőt, egy brit tiszt még az alól a vád alól is tisztázta, hogy az emberivel amerikai egyenruhába bújt volna (ami a genfi egyezmény megszegésének számított volna.)
Spanyolországba, majd az egykori náci tisztek elsőszámú célországa, Argentína felé vette az irányt, ahol részt vett a volt nácikat segítő ODESSA hadműveletben. Az ötvenes évek második felében visszaköltözött Spanyolországba, amit azért tehetett meg, mert a Franco-diktatúra elnézően viselkedett az egykori harmadik birodalom tisztjeivel. Időközben Argentína elnöke, Juan Peron és Franco tábornok tanácsadója lett, sőt, még Egyiptom elnökét, Nasszert is segítette tanácsaival. Az egykori kommandósból amolyan diplomata-üzletember vált, aki összekötetései révén milliomos lett.
Az egyenruhát ugyan levetette, de Skorzeny keményvonalas náci maradt, nem véletlen, hogy 1966-ban társaival Barcelonában megalapította a CEDADE-t, ami egykori Waffen SS tagokból, falangistákból és ezek elvbarátaiból állt.
A medvezsidó szolgálatában
Skorzeny élete már eddig is olyasmi, amit ha filmen látnánk, valószínűleg úgy érzenénk, hogy a forgatókönyvíró kicsit túlgondolta a feladatát. Csakhogy hátra van még egy csavar. Egy izraeli lap, a Haaretz eredeti forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy 1962-től Otto von Skorzeny az izraeli titkos szolgálatnak, a Moszadnak dolgozott. A szervezet ügynökei becserkészték a keresett háborús bűnöst, ám nem próbálták sem megölni, sem perbe fogni, a céljuk az volt, hogy beszervezzék egy feladatra. ha végrehajtja, a neve lekerül a nácivadászok halállistájáról.
A közel-keleti államok a hatvanas években buzgón igyekeztek leradírozni az 1948-ban megalapított Izraelt a térképről. Az egyiptomi állam egykori német rakétatudósok csoportját alkalmazta, hogy olyan rakétát építsenek, amellyel sikeresen támadhatják a szomszédos zsidó államot. Ennek a csoportnak az egyik vezetője Heinz Krug volt. A Münchenben élő, de gyakran Egyiptomba látogató szakértő felkeltette a Moszad vezetőinek figyelmét. Isser Harrelnek, a Moszad akkori vezetőjének az az ötlete támadt, hogy az 54 éves Skorzenyre bízzák Krug kiiktatását. A Haaretz cikke szerint ez 1962. szeptember 11-én meg is történt: Skorzeny egy erdőbe csalta a szakértőt, megölte, a testét savval öntötte le és elásta.
Az igazság odaát van
Az említett cikkből mindössze arra van bizonyíték, hogy Krug valóban ezen a napon tűnt el, Mercedesét két nappal később találta meg a müncheni rendőrség. Soha semmi nem derült ki arról, hogy mi történt pontosan a férfival. Otto von Skorzeny 1975-ben halt meg rákban Madridban. A Haaretz cikkét tucatnyi német napilap leközölte, és nem egy jegyezte meg, hogy az állításai bizonyíthatatlanok, a Welt pedig egyenesen egy darab szemétnek nevezte az írást. Amíg nem kerülnek elő dokumentumok, az ember tényleg kénytelen fenntartásokkal kezelni a sztorit, akármilyen izgalmasnak hangzik is.