Ezt állapította meg egy háziasítást vizsgáló új kutatás.

A Durhami Egyetem régésze, Angela Perri vezette nemzetközi kutatócsoport az ősi emberek és kutyák régészeti és genetikai adatait vizsgálta meg.

írja az MTI.

A tanulmány szerint a kutyák háziasítása valószínűleg Szibériában ment végbe 23 ezer évvel ezelőtt vagy még annál is korábban. Az emberek aztán a kutyáikkal onnan vándoroltak nyugat felé, Eurázsia többi részébe, valamint keletre, Amerikába.

Az amerikai kontinens volt az egyik legutolsó terület a Földön, ahol az ember megtelepedett. Ebben az időszakban a kutyát már háziasították farkas őséből, és valószínűleg sokféle szerepet játszott az emberi közösségekben.

Eredményeink sok kérdést megválaszolnak ember és kutya kapcsolatának eredetéről. Ahogy összerakjuk a régészet, a genetika és a kronológia kirakósának darabjait, sokkal tisztább képet látunk, amelyből az rajzolódik ki, hogy a kutyát Szibériában domesztikálták, onnan kísérte el gazdáját Amerikába és a világ más tájaira

mondta Perri.

Greger Larson az Oxfordi Egyetem tudósa szerint a kutatók korábban azt gondolták, hogy a kutyát Európától Kínáig valahol Eurázsiában háziasították. A most összevetett adatok finomítottak a képen, Szibéria és Északkelet-Ázsia felé mutatnak.

Az utolsó jégkorszak maximuma, vagyis a jégtakaró legnagyobb kiterjedése 23 ezer - 19 ezer évvel ezelőtt ment végbe, ekkoriban a Bering-földhíd és a mai Szibéria területe rendkívül hideg, száraz és nagyrészt jégmentes volt. A zord körülmények vezethettek oda, hogy az azonos állatokra vadászó emberi és farkaspopulációk gyakran kerültek közel egymáshoz.

A táborhelyek közelében az elejtett préda maradványaiban kotorászó farkasok és emberek közti gyakori találkozással indulhatott a kapcsolat, amely a kutya háziasításához, majd az amerikai kontinens benépesítésében játszott kulcsszerepéhez vezetett.

Kiemelt kép: Illusztráció/Getty Images

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
Több mint 100 évvel ezelőtti vulkánkitörés hamufelhője sodródik egy alaszkai sziget felé