Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Magyar siker!

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, az eredményekről a Science nevű tudományos folyóiratban számoltak be.

Ezen anyagok eredetének vizsgálata közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a legnehezebb elemek létrejötte egy gyors neutronbefogódással járó, új atommagokat létrehozó folyamat, röviden r-folyamat eredménye.

Mi az r-folyamat?

Sokáig úgy gondolták, hogy az r-folyamat vagy két neutroncsillag, vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközéséhez, vagy pedig egy ritka szupernova-robbanáshoz köthető.

A jód-129 és a Curie házaspár után elnevezett kűrium-247 pont ilyen izotópok, melyek Naprendszerünk kialakulásakor a meteoritok anyagába kerültek. E két atommagnak van egy közös és igen jelentős tulajdonsága: majdnem ugyanolyan a felezési idejük. Ez azt jelenti, hogy a jód-129 és a kűrium-247 aránya nem változott a több milliárd évvel ezelőtti képződésük óta.

A kezdeti jód-129 és kűrium-247 arány befagyott az idő múlásával, mint egy fosszília megőrződött, és ennek segítségével közvetlenül vizsgálhatjuk azt a legutolsó csillagászati eseményt, ami nehéz elemeket szállított a Naprendszerünket kialakító anyaghoz

- idézik a közleményben Benoit Cotét, az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársát, a kutatás vezetőjét.

Ez azt is jelenti, hogy a nagyon nagy neutronsűrűséggel járó folyamatok, mint például amikor két neutroncsillag nagy energiájú ütközésekor az anyag kiszakad a neutroncsillag felszínéről, nem játszhattak fontos szerepet. Ellenben egy közepesen neutronsűrű környezet, mint például a két összeolvadó csillag körül formálódó diszkből kilökődő anyag már jó egyezést mutat a meteoritokban mért adatokkal.

mondta Maria Lugaro, a budapesti ERC Radiostar kutatócsoport vezetője, a cikk társszerzője.

Végső soron a neutroncsillag ütközések és a csillagrobbanások jövőbeli szimulációi, illetve a nukleáris tulajdonságok kísérleti vizsgálatai igazolhatják eredményeinket, és tovább pontosíthatják Naprendszerünk és ezen belül Földünk nehéz elemeinek eredetét.

MTI; kiemelt kép: Getty Images

Ez is érdekelhet:

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.