Halból van a Hold!

Az Európai Űrügynökség tervei szerint a következő évtizedekben egy olyan állomást szeretnének létesíteni a Holdon, ami több asztronautának ad otthont és nagy részben önfenntartó. Ahhoz, hogy ez a terv megvalósulhasson, az szükséges, hogy a Hold felszínén lévő nagy mennyiségű, jég formájában előforduló vizet hasznosítani tudjuk.

A víz nagyon fontos elem, lehet belőle üzemanyagot is gyártani a rakétáknak, de francia kutatók itt nem állnának meg.

Van olyan terv, amely szerint a Holdon található vízben halakat tenyésztenének, hogy ellássák friss étellel az űrhajósokat. Az ellátmány minősége fontos tényező, ha egy hosszútávú küldetést tervezünk egy olyan helyre, ahová nem egyszerű az eljutás. Az előre csomagolt, úgynevezett MRE-ételek -és italok minősége ugyan sokat javult az elmúlt években, de a tapasztalatok szerint pár hónap után a fogyasztók szívesebben ennének frissen készült, valódi ételeket.

A friss étel nemcsak az asztronauták szervezetére, hanem a mentális állapotára is jó hatással lenne.

Francia kutatók szerint a holdi halastavat úgy lehetne megvalósítani, hogy a Földről induló expedíciók valamelyike megtermékenyített halikrát juttatna a Holdra. Ez természetesen csak akkor lesz releváns kérdés, ha a Holdon sikerül olyan körülményeket kialakítani, ami lehetővé teszi az állattenyésztést.

A Hold erőforrásainak kiaknázása az űrkutatás előttünk álló évtizedeinek egyik slágertémája lesz. A holdkutatás egyik főszereplője a magyar Puli Space projekt lehet, akik a NASA-val együttműködve juthatnak el az égitestre, hogy vizet keressenek a felszínen.

Ha minden jól megy, a következő évtizedekben nem csak a Holdon fognak magyar Pulik szaladgálni

A NASA pályázatát megnyerő Puli Space Technologies igazgatójával az űrkutatás új aranykoráról, a Hold kéthetes éjszakáiról, a Marson repülő helikopterről és Elon Muskról is beszélgettünk. Interjú Dr. Pacher Tibor elméleti fizikussal.

Sügér a Holdon

A Montpellier Egyetem Űrkutatással foglalkozó központja már teszteket is végzett a témában. Egy kísérlet keretében tengeri sügér és sashal ikrákat rezegtettek meg egy géppel, hogy szimulálják a kilövés okozta rázkódást. Az eredmények biztatóak lettek, a sügér ikráinak 76 százaléka, míg a sashal ikráinak 95 százaléka maradt életképes. A kutatók szerint ezek a számok alig térnek el a természetes körülmények között előforduló aránypároktól, magyarán a rezgés nem rontotta jelentősen az ikrák túlélési esélyeit.

Futurism; kiemelt kép: Getty Images

Ez is érdekelhet:

Megint dinoszauruszt találtak Erdélyben

Az ELTE kutakodott Romániában.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Vajon ki a nap csaja Lady Gaga születésnapján?

Nézd meg az anyját, vedd el a lányát? Gracie édesanyja Penthouse-modell volt…

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés