Jöhet az aktív karácsony? Három belföldi célpont, ahol van esély a hóra.

A karácsony előtti időszak egyik legnagyobb kérdése mindig az szokott lenni, hogy vajon idén eljön-e az áhított, idilli fehér karácsony. Az elmúlt években Magyarországon általában úgy jött ki a lépés, hogy nélkülöznünk kellett a havat az ünnepi időszak alatt, a csapadék általában csak karácsony után jött meg, amikor már mindenki kifelé menne a télből.

Akárhogy is, úgy néz ki, idén az ország nagy részén megint nem lesz fehér a karácsony, az Időkép előrejelzése szerint az ország nagy részén nulla százalék esélye van a hóesésnek.

Egyedül északkeleten van nagy esélye a havazásnak, de a környékbeliek ott sem számíthatnak mindenhol megmaradó hóra. Barna Béla egyetemi tanár, világjáró és túravezető tapasztalata szerint vannak olyan területei az országnak, ahol szinte minden évben fehér volt a karácsony, ezekre a helyekre jellemző, hogy többnyire magasan fekszenek, és szinte az összes célpont az ország északkeleti felén terül el.

A Csámborgó túramagazin alapítója adott három tippet nekünk, hogy hova érdemes elmenni kirándulni az ünnepi hétvégén, ha klasszikus, hóban angyalkázós, szánkózós, hógolyózós karácsonyt szeretnénk átélni.

Kékestető

Az első és egyben legegyértelműbb választás természetesen a Kékestető. A sasvári elágazótól már csak 13 kilométert kell felfelé szerpentineznünk, és fel is jutunk Magyarország tetejére, vagyis a Kékestetőre, ami lényegében nem is egy csúcs, hanem egy lankás lejtőjű hegytető. Az Egertől 49 kilométerre fekvő, de közigazgatásilag Gyöngyös városhoz tartozó hegyről az egyik első, jól dokumentált feljegyzés az 1897-ben megjelent Mátrai kalauzban olvasható:

A Mátra és Közép-Magyarország legmagasabb pontja a Mátra toronynál 1012 m, van ugyan egy ennél magasabb pont is, nyugat felé vagy 300 lépésre a 7-es határdombnál 1015,57 m, de ezt alig ismerik. A lapos, fával benőtt hegytetőtől kilátás csak a Mátra Egylet által 1888-ban épített és keményfán felül 1200 frt-ba került Mátra-Toronyról élvezhető. Eme nagyszabású, 20 m magas, kényelmes, 80 lépcsőn megmászható toronyból a Mátra gerinczének irányát kivéve szabad kilátás nyílik minden irányban a Határ-Kárpátokra, le a végtelen alföldre.

Az említett kilátót egyébként 1926-ban még egy menedékkunyhóval is megtoldották, de 1938-ban be kellett zárni a veszélyessége miatt, a második világháború alatt végül az egészet le is bontották. Az ország legmagasabb pontján sokáig nem is működött kilátó, a hatvanas években például az, aki a kilátásban akart gyönyörködni, annak fel kellett mászni a Távközlési Kutató Intézet 65 méter magas kőtornyába. Ez a torony ma a 41 férőhelyes Hegycsúcs Szálloda épülete.

A szálloda mellett találjuk a 178 méter magas TV-tornyot, ami a hetvenes évek végén készült el, de csak jóval később alakították ki a kilátó részét. Alattunk látszik az ország: délre Gyöngyös és az Alföld síkja, nyugatra Galyatető, keletre a Bükk és azon belül a Tar-kő, északra alattunk Parád, télen, jó időjárási viszonyok mellett pedig még a Magas-Tátra is megpillantható.

Az ország tetejének egyik legismertebb látványossága a Csúcskő, ami kapcsán a Mátra részletes, 1930-as kalauzát érdemes felidézni:

A magyar címer hármas halmából Trianon elszakította a Tátrát, meg a Fátrát, s csak a legkisebbet, a Mátrát hagyta meg. Csonka hazánk csonka címerében most már a Mátra a legmagasabb, utolsóból lett elsővé. Azelőtt ügyet sem vetettünk rá. Annyi volt a szebbnél szebb hegységünk, hogy duskálhattunk bennök. Ma alig maradt egynéhány, s ezért kell megbecsülnünk a hármas halom e harmadik halmát.

A csúcskő mellől indul egyébként a legendás déli sípálya is, ez Magyarország második leghosszabb lesiklópályája, amely 1,8 kilométer hosszú, és a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. A pálya felső szakaszán egy nemrég felújított, 700 méter hosszú tányéros felvonó, valamint két tanulólift üzemel. A lesiklópálya mindvégig enyhe lejtésű, így kezdő síelők, családok számára is kiválóan alkalmas.

Igazi alpesi hangulatú napozóteraszos körbárban teázhatunk is az ország tetején.

A közelben található Magyarország legmagasabban fakadó forrása, a Disznó-kút, ez a forrás a Kékestől délkeletre, 960 méteres magasságban, az orvos-nővérszállótól keletre található, nevét pedig az inni idejáró vaddisznókról kapta. Ez a rész egyébként a Kékestől nagyjából 20 perc sétára fekszik, így tanácsos jól felöltözni. A Disznó-kúttól a piros sáv, majd a zöld háromszög jelzésen továbbhaladva további szép csúcstúrát tehetünk a Hidas-bércen és a Négyeshatáron át a Kis-kő szikláihoz is. A Disznó-kúttól a Kis-kő sziklája egyébként 2,5 kilométer távolságban van, így mielőtt nagy téli túrába vágnánk a fejszénket, mérlegeljünk, hogy mennyi időt tudunk a hidegben tölteni.

Dobogókő

Budapesttől mindössze 50 perc autóútra található Dobogókő, a közkedvelt turisztikai célpont Pilisszentkereszt településhez tartozik. Az elmúlt száz évben Dobogókő lett a Visegrádi-hegység leglátogatottabb üdülőhelye. A 700 méter magasan fekvő Dobogókő remek kirándulóhely télen is, ugyanis gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra, ráadásul itt található a híres Báró Eötvös Lóránd menedékház is.

Dobogókő egyebek mellett a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, számos túraútvonal indul innen többek között a Thirring-sziklához, a Rám-szakadékhoz vagy a Zsivány-sziklákhoz, de mivel most télen ezek a túrák túl hosszúak és nem utolsósorban veszélyesek lennének, ezért maradjunk csak az említett menedékház környékén, amely mögül gyönyörű kilátás tárul elénk.

Dr. Téry Ödön és Dr. Thirring Gusztáv a 19. század elején bejárta és kijelölte a fent említett túrák biztonságos útvonalait, a Magyar Turisztikai Társaság célja pedig az volt, hogy a kirándulók felismerjék, hogy Budapesthez közel is léteznek érdekes, kirándulásra alkalmas helyek.

A Báró Eötvös Loránd Menedékház az ország első menedékházai közé tartozik, Pfinn József tervei alapján készült. Az épületet már 1898-ban átadták, de akkoriban még csak egy faépületből állt, 1906-ban a fából készült rész mellé felépítettek egy kőépületet is, amelyben jelenleg egy turistamúzeum üzemel.

Barna Béla szerint a Kékestető mellett Dobogókő az egyik legtutibb célpont, ha fehér karácsonyt szeretnénk, a menedékház pedig azért is remek célpont, mert akár hosszabb időre is maradni lehet, ha megtetszik a havas környezet.

A titkos befutó: Jávorkút

Jávorkút az előző célpontokkal ellentétben közel sem számít közismert kirándulóhelynek, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudna tökéletes szórakozást nyújtani egy karácsonyi kirándulás alkalmával. Már csak azért sem, mert Jávorkúton gyakori vendég a hóesés.

A Miskolctól mindössze 40 percre fekvő Jávorkút a Bükki Nemzeti Park területén fekszik, és 685 méterrel magasodik a tengerszint fölé, amivel magyar viszonylatban kifejezetten magasan fekvő célpontnak számít.

Jávorkútra sok túrázó úgy tekint, mint egy igazi gyöngyszemre. Egyrészt közel van a Bükk második legmagasabb pontja, az Istállós-kő, másrészt az elképesztő luc- és vörösfenyvesei miatt a területnek különleges hangulata van. Az őshonos fenyvesek mellé 1887-ben skandináv fajtákat is telepítettek, így nem véletlenül lett Jávorkút második neve az, hogy a fenyvesek hazája.

Mielőtt 1950-ben Miskolchoz csatolták, Hámor településhez tartozott, anno, még a 19. század elején kedvelt vadászterületnek számított, gróf Bethlen István például vadászkastélyt építtetett ide 1920-ban, amit a kommunizmusban átalakítottak gyári üdülőnek. Ebben az épületben jelenleg egy látogatható turistaház és egy étterem működik.

A jávorkúti tanösvény 2,5 kilométer hosszú, így itt is érvényes az, hogy ügyeljünk a saját igényeinkre, hogy mennyit akarunk vagy épp mennyit tudunk a szabadban tölteni ebben a hidegben. Fontos dolog még, hogy ha elindulunk a túrán, akkor maradjunk együtt, mivel Jávorkút a fenyvesek mellett arról is híres, hogy nincs térerő, így ha a csoportunk egyik tagja elkóborol, akkor nem fogjuk tudni felhívni, ez egy téli túra idején pedig veszélyes is lehet.

Ha ezeket az alapszabályokat betartjuk, akkor viszont Jávorkút talán a legcsodásabb látványt nyújtja a környéken.

(Forrás: Barna Béla: Eger és környéke túrakalauz, kiemelt kép: Barna Béla)

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
A Kálvin téren lett egy reptér, nem is akármilyen