Egy több évszázados mesterség, a Haenyo utolsó női képviselőiről készített megkapóan erős fotósorozatot a New Yorkban élő Mijoo Kim. Igazából inkább habnéniknek kéne hívnunk őket, minthogy hetven éves átlagéletkorról beszélünk. A mélytengeri, szabadtüdős merüléssel halászás mestersége az ötödik század környékére datálható. Akkor még férfiak merültek mélyre a szinte fagyos vízben, hogy osztrigát, tengeri uborkát, kagylóféléket, tengeri sünöket és tintahalat fogjanak. Azonban az idő múlásával egyre több nő vette át ezt a feladatot, így már a 18. századtól ezek a bátor és erős nők lettek a kenyérkereső hableányok, a Haenyo-k, akik mindenfajta felszerelés nélkül merültek kb. 20 méter mélyre a tengerben a betevő falatért.

Azóta eltelt pár száz év, és 2016-ban a Haenyo tradíció már nem termelte ki a következő generáció hableányait, így ezek az idős nénik az utolsó, élő képviselői. A Dél-Koreában készült sorozaton egyszerre láthatjuk a zord „munkaviszonyokat”, az életkor és az elvégzett feladat totális kontrasztját (egy fiatalnak is embert próbáló munka lenne, nemhogy egy néninek…!), az arckifejezések minden szónál többet mondó beszédességét, a ráncokba írt történeteket, a kemény munkát, a fáradságot. Ha a fagyos tengerben nem is, de ezekben a képekben nagyon is érdemes elmerülni.

(Fotók: Mijoo Kim)