A láthatatlan családi ezüst

Kezeket a magasba, aki tudja, hogy hol van Csákberény! Mármint azokon kívül, akik ott, vagy éppen a szomszéd faluban laknak, mert őket nem számoljuk. Ez a Fejér-megyei település a Vértes-hegységben bújik meg, és egy hete, február 23-án nem kisebb sajtóorgánum, mint a New York Times foglalkozott vele – és a magyarországi ingatlanhelyzettel – egy nagy terjedelmű cikkben. Hogy miért érdekes egy napi egymilliós példányszámban megjelenő, és online oldalán havi 30 millió klikkelést behúzó magazinnak egy 1214 főt számláló aprócska falu? Nos, a válasz pofonegyszerű: a vidék festői, az ingatlanárak pedig nevetségesen alacsonyak – természetesen a világnak abból a sarkából szemlélve.

A cikkben megszólal egy angol hölgy, bizonyos Catherine Dickens Gore (nem mellékesen Charles Dickens, a nagy angol regényíró leszármazottja), aki a faluban működtet panziót már tíz esztendeje. A legkevésbé sem lennénk meglepődve, ha a New York Times cikke után 1. öt évre előre lefoglalnák a szobáit, 2. a környéken gombamód megszaporodnának a külföldi tulajdonba kerülő telkek. Az ingatlanok árai biztosan megszaladnak, szóval a helyiek máris imába foglalhatják az amerikai napilapot. Csákberény eddig nem számított a hazai turizmus fellegvárának, így el kellene gondolkodnunk, hogy ha tőlünk nyugatra ennyire érdekesnek találják ezt az apró falut, akkor mi hogyhogy nem vettük észre?

Horgonyt fel!

A Lonely Planet a világ legnagyobb útikönyv kiadója évi ötszáz könyvvel, és ezen kívül ott vannak a tévéműsorok, mobil applikációk, és honlapok, vagyis az LP nem csak, hogy nagy, hanem még befolyásos is, szóval az ausztrál cég megkerülhetetlen monolit, ha turizmusról beszélünk. A lonelyplanet.com „Keressük a világ legjobb bárját” játéka nyilvánvalóan csak egy volt a sok futó projektjük közül, ráadásul nem szakértők döntöttek, hanem közönségszavazás, de akkor is erős pr faktorral bír, hogy ezen a versenyen az A38 állóhajó bárja nyert közel 13.000 vokssal. A honlap fórumára, a Thorn Tree-re több mint 600.000-en regisztráltak, így nem kell hangsúlyozni, hogy ez a szimpla – és a Dunán parkoló bár számára nyilvánvalóan egy fillérbe sem kerülő – szavazás többet ért, mint egy tízmilliókba kerülő óriásplakát kampány. Jó nyárra számíthat-e az A38? Szerintünk igen. Megérdemli-e? Naná! És még egy apróság: a Szimplakert ugyanezen a listán harmadik lett.

New York, de nem a város, a kávéház

Ha a világ legszebb kávéházába akarunk menni, akkor elég Pestig utazni, legalábbis akkor, ha a U City Guide-ot vesszük kiindulópontnak. Tudjuk, az összeállítások mindig önkényesek, de valljuk be, a New York Kávéház megérdemelten szerepelne a legjobbak között bármelyik orgánum listáján az év bármelyik napján. A mérvadónak tekinthető utazási magazin választotta ki a világ tíz legtökéletesebb kávéházát, és az élre a Blaha Lujza téri nagy múltú intézmény került, maga mögé utasítva bécsi, párizsi és római vetélytársakat. A New York kevély hely, nem szorul reklámokra, de azért a menüben már ott figyel: „The world’s most beautiful café.”

Törzsvendégnek lenni meglehetősen drága mulatság – almáspite fahéj fagyival 1500 ft – de azért egyszer érdemes kipróbálni, hogy miért is áll a dobogó legfelső fokán az 1894-ben nyitott kávéház. A háború előtti idők közvetlensége már a múlté, a New York már nem a kispénzű íróké, skriblereké, manapság főleg a szomszédos Boscolóban lakó tehetős turisták preferálják, a hangulat elit, de dobjunk be itt egy feketét, és gyönyörködjünk a valóban lenyűgöző pompában.
A korábban említett Lonely Planet szerint a közép-európai régió két megkerülhetetlen és fix pontja Prága és Budapest, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a couchurfing.com statisztikái szerint Magyarország az egész világot tekintve a 23., Európában pedig 12. legnépszerűbb a kanapészörfösök körében (olyan városokat maga mögé utasítva, mint Moszkva, Róma, Párga, Dublin), akkor kiderül, hogy talán nem is annyira rossz hely, ahol élünk.