Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Még mindig rengeteg ember gondolja úgy, hogy a repülés veszélyesebb az autózásnál, pedig az egyre körszerűbb gépeknek köszönhetően a légi közlekedés a legbiztonságosabb formája az utazásnak, amit a statisztikai adatok is alátámasztanak. Ettől függetlenül bárkivel megtörténhet, aki repül, hogy balesetet szenved a gépe, és ilyenkor nem árt tudni, mit kell tenni ahhoz, hogy túléljük a balesetet. A megfelelő ruházattól kezdve a jó ülés kiválasztásán át a helyes vészhelyzeti testtartásig, íme néhány tipp, amelyekkel nagyban növelhetjük túlélési esélyeinket.

Lehetőleg a hátsó sorokba üljünk!

Talán kevesen tudják, de a repülőgép-baleseteknél a legtöbb halálos áldozatot nem a becsapódás, hanem az azt követő tűz vagy füst okozza. A statisztikák szerint a balesetek nagy részében túlélhető az első becsapódás, de korántsem mindegy, hogy hol ülünk a gép belsejében. A számadatok szerint a hátsó sorokban helyet foglaló utasoknak negyven százalékkal nagyobb az esélyük a túlélésre, mint azoknak, akik a gép első részében ülnek. Mivel a baleset után a legfontosabb, hogy az utasok a lehető leggyorsabban elhagyják a gépet, célszerű valamelyik vészkijárathoz közel ülni, lehetőleg a folyosó felőli székeken.

Fontos a menekülési terv

Talán paranoiának tűnik, de hasznos dolog, ha a beszállás és az ülés elfoglalása után megszámoljuk, hány sornyi távolságra és főként merre található a legközelebbi vészkijárat. Ez akkor lehet fontos, ha sötétben vagy füstben kell megtalálnunk a kiszabadulás útját, ráadásul egy vészhelyzet esetén nem biztos, hogy eszünkbe jut egy ilyen művelet.
Ha tudatában vagyunk a bekövetkező balesetnek, próbáljuk megbecsülni, milyen talajon érhet földet a gép. Ha vízre hajt végre kényszerleszállást a pilóta, sose fújjuk fel a mentőövet a kabin belsejében, mert ha esetleg víz alá kerül az utastér, a levegővel teli mellények a kabin tetejéhez szoríthatnak, akadályozva ezzel a mozgást és a menekülést.

Milyen ruhában utazzunk?

Főként egy hosszabb, mondjuk tengerentúli repülőútra az ember igyekszik a lehető legkényelmesebben felöltözni, pedig a megfelelő ruházat sokat segíthet egy baleset túlélésében is. Lehetőleg kerüljük a papucsot és a magas sarkú cipőket, csakúgy mint a laza vagy éppen a túlságosan bonyolult szabású ruhákat, mert ezek mind-mind akadályozhatják a gépből való kijutást. Célszerű ugyanakkor hosszú ujjú pamutfelsőt választani az utazáshoz, mert tűz esetén ezek jobban védik a testfelületet az égési sérülésektől. A kézipoggyászba pedig mindig készítsünk be egy melegebb kabátot, plusz pulóvert!


Biztonsági öv: csak szorosan bekötve!

Egy-egy repülés alkalmával mindenki találkozott már a jól ismert jelenettel, amikor a biztonsági övek bekötését jelző lámpa elalszik, a fedélzeten mindenfelől az övek csattanását lehet hallani. A biztonsági öv sokszor valóban kényelmetlen, de – és ez szintén már-már közhelyszerű – valóban életet menthet ez a kis szövetdarab. Az sem mellékes, hogy csak úgy lazán magunkon tartjuk az övet, vagy szorosra húzzuk, ugyanis becsapódáskor az öv és a testünk között lévő távolság megsokszorozza a testünkre ható gyorsulási erőt, ezáltal növelve a belső sérülések veszélyét. Indulás előtt győződjünk meg arról, hogy az öv csatja könnyen kikapcsolható-e, mert a baleset után a gyorsaság az egyik legfontosabb.

Hogyan használjuk az oxigénmaszkot?

A felszállás előtti tájékoztatókban minden alkalommal elmondják a fejünk fölött lévő oxigénmaszk helyes használatát, de mivel a legtöbb utas ügyet sem vet a bemutatóra, nem árt ezzel is foglalkozni. A kabinnyomás csökkenésekor a maszkok automatikusan kioldanak és megindul bennük az oxigénáramlás, de a maszkokban lévő oxigén mennyisége csak pár percre elegendő, rendszerint addig, amíg a pilóta alacsonyabb magasságra vezeti a gépet, ahol már a külső nyomás is elegendő a szabad légzéshez. Bármennyire is szeretnénk segíteni a velünk utazó gyerekeknek, párunknak, vagy a szomszédos széken ülő idős néninek, mindig először a saját maszkunkat helyezzük fel és csak ezután foglalkozzunk azokkal, akik rászorulnak, mert később már lehet, hogy nem lesz rá lehetőségünk.


Fő a nyugalom

Egy balesetben, de akár csak egy erősebb turbulenciában is nehéz nyugodtnak és higgadtnak maradni, pedig a túlélési esélyünket nagyban megnöveli, ha mindvégig higgadtak maradunk. Próbáljuk meg eltervezni a menekülőútvonalat, kitalálni, hogy milyen irányban induljunk el, és hogy miként tudunk majd segíteni a velünk együtt utazókon!

A jó testhelyzet

Balesetek esetére két vészhelyzeti testtartást ajánlanak a fedélzeten elhelyezett tájékoztatókban, illetve az utaskísérők bemutatóiban. Az első: az egyik kezünket tenyérrel lefelé helyezzük az előttünk lévő ülés háttámlájára, a másikat keresztezzük az előbbivel és tenyerünket helyezzük az alkarra, homlokunkat pedig fektessük a két alkarunkra. Az ujjakat semmi esetre sem fűzzük össze, mert ez növelheti a csonttörés veszélyét.

A másik – és széles körben ismert – testtartás, amikor előrehajolunk és a mellkasunkat a combokra fektetjük, a fejünket a két térdünk közé helyezzük, a kezeinkkel pedig a lábunkat fogjuk a bokáknál. Mindkét esetben a lábunk teljes talppal nyugodjon a padlón és a lábfejek a térd vonalánál kicsit hátrébb, de ne az ülés alatt helyezkedjenek el. Így ugyanis csökkenthetjük a lábtörés veszélyét, ami pedig végzetes lehet a baleset után. Egyébként mindkét testtartás segít megelőzni a gerinctörést a becsapódás pillanatában.


A füst a legveszélyesebb

A balesetek utáni tűz és füst okozza a legtöbb halálesetet. A gép berendezéseiből kiáramló mérgező anyagok hamar fulladást okozhatnak, ezért lehetőleg egy ruhadarabot tegyünk a szánk és az orrunk elé, és így próbáljunk meg kijutni a gépből. A nagy tömegben és káoszban nem mindig kivitelezhető, de próbáljuk minél alacsonyabban tartani a fejünket, mert a füst és vele a mérges gázok a kabin teteje felé áramlanak.

El a géptől!

Ha megtörtént a baleset, a legfontosabb teendőnk minél hamarabb kijutni a roncsok közül. Felmérések szerint a becsapódás után – főként, ha tűz is kiüt a fedélzeten – csupán néhány perc áll rendelkezésre a biztonságos távozásra. Ne próbáljuk meg magunkkal vinni a csomagjainkat, ezzel csökkentjük a kijutás esélyét és akadályozzuk a bajba jutott utastársaink mozgását is. Ha elértük a kijáratot, győződjünk meg róla, hogy a gépen kívül biztonságban vagyunk, ha tüzet látunk, próbáljunk a másik oldalon kijutni. Ha pedig már kijutottunk a gépből, távolodjunk biztonságos távolságra a törzstől, hiszen bármikor előfordulhat robbanás.

Olvassuk el a tájékoztatókat!

A legfontosabb, hogy bármennyire is unalmas, minden repülés előtt figyeljünk oda az utaskísérők biztonsági bemutatójára, és szánjunk ré néhány percet, hogy átnézzük az ülések támlájába helyezett tájékoztatót! Azt sem szabad gondolnunk, hogy mi már minden egyes részletével tisztában vagyunk, hiszen például a különböző típusú repülőkön máshol találhatók a vészkijáratok, ezeket pedig képtelenség memorizálni.
Ha közvetlenül a vészkijáratok mellett ülünk, indulás előtt tanulmányozzuk a működését – sok esetben az utaskísérők is segítenek ebben –, bizonyosodjunk meg róla, hogy adott esetben tudjuk majd kezelni, ugyanis előfordulhat, hogy az ajtók kezelését a sérült utaskísérők nem tudják elvégezni.

Tovább:
A legfrissebb Player-cikkekhez

A rovat többi cikkéhez
A szerző e heti kedvencéhez: Rétről a sziklafalnak – A világ legdurvább repülőterei

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.