Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Neki köszönhetjük Robert De Nirót, a Star Wars főcímét, Tony Montanát és még sorolhatnánk… Mégis utálják az égiek.

Zseniből filmes

A kis Brian nem kezdett rosszul. Középiskolásként kerületi tanulmányi versenyt nyert egy „differenciálegyenleteket megoldó analóg számítógép” megépítésével. Mivel a legtöbb fiatalnak az ő korában a gépe nevének kimondása is feladta a leckét, nyilvánvaló volt, hogy a reáltudományok felé kell fordulnia. A Columbia Egyetem fizika szakán koptatta a padokat, amikor egy Aranypolgár-vetítésen találkozott a végzetével. Elhatározta, hogy rendező lesz, ezért diplomája megszerzése után azonnal beiratkozott egy filmes suliba. Sikerült egy olyan intézményt kiválasztania, melynek ő volt az első hímnemű hallgatója. Konkurencia híján igen sikeres évek lehettek.

Ezzel villants, ha De Palma kerül szóba: „Pályája kezdetén nagy hatással volt rá az európai filmművészet, például Antonioni és Godard munkássága.” Miközben a haverok egyetértően bólogatnak, gyorsan tedd hozzá, hogy ez nem lehet véletlen, hiszen De Palma olasz származású. Másik nagy ihletője maga Sir Alfred Hitchcock, akitől eddigi filmjeiben többet idézett, mint ahányszor Tarantino leporolta régi videokazettáit. Ilyen tanítómesterekkel nem csoda, hogy még De Palma gyengébb filmjeiben sem kell nagyítóval keresgetni a hozzáadott értéket.

Három dolog, amiért hálánk a sírig üldözi Brian De Palmát

1. Megrendezte A sebhelyesarcút

Tony Montana történetét a mai napig az egyik legjobb gengsztereposzként tartjuk számon, még akkor is, ha anno majdnem Arany Málnát adtak a rendezőnek érte. A Razzie stábja azzal védekezik, hogy a nyolcvanas évek elején még nem működött jól a kiválasztás. Jó kifogás, de mi nem felejtünk.

2. Segített megalkotni a Star Wars főcímét

Ő volt az, aki George Lucasnak azt tanácsolta, hogy a Star Wars elején valahogy rakja képbe a nézőt az alapszituáció tekintetében. Ebből a tanácsból lett a filmtörténelem egyik legismertebb főcíme a távolodó sárga betűkkel.

3. Felfedezte Robert De Nirót

1969-es első közös filmjük, a The Wedding Party idején De Niro még annyira ismeretlen volt, hogy a stáblistán hibásan „Robert Denero”-nak írták a nevét. Szerencsére ez nem zavarta későbbi jó viszonyukat.

Illik utálni?

A Brian De Palma filmjeivel kapcsolatos kritikák általában jogosak, mégis megfigyelhető vele kapcsolatban egyfajta általános negatív hozzáállás. Váltakozó színvonalú életpályájának csúcspontjait a szaksajtó részéről általában visszafogott dicséretek, mélypontjait pedig a „Már megint nem sikerült!”-höz hasonló rosszindulatú szalagcímek jelzik.

A fentieken túl a feministák állandó támadásaival is szembe kell néznie. Sajnos nem arról van szó, hogy harcos amazonok támadnák meg éjjelente az ágyában, helyette a nők ellen irányuló erőszak visszatérő ábrázolása miatt szokták egyes szervezetek macerálni. Főleg azután szállt el velük a ló, miután De Palma elmondta, hogy a Gyilkossághoz öltözve (1980) egyik meggyilkolt utcalányát az ex-feleségéről mintázta. A kritikákat egy alkalommal hatásosan zárta rövidre: „Miért ölök nőket a filmjeimben? Azért mert ez egy bűnügyi film és elfogytak a hímnemű áldozatok.”

Jó igyekezet, rossz helyen

Brian De Palma filmográfiája roskadozik a kellemes címektől (összegyűjtöttük a szerintünk öt legjobbat), elsöprő anyagi sikert azonban csak a globális szinten 457 millió dollárt kaszáló első Mission: Impossible-lel sikerült elérnie. A többi mozija a totális anyagi csőd (Hiúságok Máglyája, 1990) és a tisztességes siker (Aki legyőzte Al Caponét, 1987) közötti palettát színesítik.

Brian De Palma Top 5

  1. A sebhelyesarcú
    (Scarface, 1983)
  2. Aki legyőzte Al Caponét
    (The Untouchables, 1987)
  3. Carrie (1976)
  4. Carlito útja
    (Carlito’s Way, 1993)
  5. Mission: Impossible (1996)

De Palma akkor van igazán elemében, ha sötét tónusú bűnügyi sztorikat kell felvázolnia, amit egyértelműen Hichcock számlájára írunk. Különösen kedves szívének az árulás motívuma, a hasonmásokkal kapcsolatos identitászavar témája, illetve a kukkolás izgalmával járó szituációk. Bár kísérletező kedvű, kreatív filmes, személyesebb alkotásai alkalmatlannak bizonyultak a stúdiófőnökök által elvárt összegek betermelésére, ami egy hollywoodi rendezőre nézve nem igazán jó ómen.

De Palma azonban képtelen belesüppedni a megbízható iparos székébe, ezért az új évezredben a saját művészeti szempontjai és a stúdiók elvárásai közötti légüres térben találta magát. Április 25-én érkezik legújabb filmje, a Gyilkos vágyak, ami szintén egy sötét tónusú bűnügyi sztorit mesél el, egymásra gerjedő nőkkel. Isten hozta újra köztünk, kedves rendező úr!

(Fotók: Europress/Getty)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.