Az 1978-ban készült filmtől még az alkotók sem vártak sokat, mégis mindne idők legsikeresebb musicalje lett, amit a mai napig kultstátusz övez. A Vanity Fair megkereste Randal Kleislert, a film rendezőjét, aki a film záródalának felvételéről mesélt el jó pár kulisszatitkot.

1. A You’re The One That I Want című dalt, illetve a zárójelenetet nagyon gyorsan vették fel, de mégis kicsúsztak az időből. Az egyik jelenetben például John Travolta közeli felvételein már sötét van a háttérben, a totálokban pedig nappal. Ezt nem vettük volna észre, ha nem szól.

2. A film operatőre ugyanaz a Bill Butler volt, aki Spielberggel dolgozott együtt A cápában.

3. A nadrág annyira szoros volt, hogy a színésznő nem tudott a felvétel során vécére menni, így vizet sem nagyon mert inni.

4. A karneválon belüli táncjelenetről szerettek volna utólag közeliket készíteni, de a cirkusz már továbbment, így stúdióban alkották meg újra a háttér egy részét.

5. A dal koreográfiáját 20 perc alatt találták ki.

6. Kleisler nagyon félt attól, hogy a forró forgatási napon Olivia Newton-John izzadni fog, így folyamatosan leárnyékolták őt, hogy ne tűzzön rá a nap. A rendező szerint a színészek számára valószínűleg ez volt a legnehezebb forgatási nap, éppen a forróság miatt.

7. A rendező nem volt meggyőződve, hogy Olivia Newton-John képes lesz a rosszlány Sandy-t is eljátszani, de a bőrnadrág és a fellépés meggyőzte.

8. A jelenet során rengeteg improvizáltak, ezekkel az ötletekkel például a színészek rukkoltak elő.

9. Sandy eldobja a csikket ami Danny orra előtt landol. Ezt a jelenetet sokszor kellett felvenni, mert a csikk mindig össze-vissza pattogott a földön, és nem oda esett, ahová kellett volna. Az egyik kellékes rukkolt elő azzal az ötlettel, hogy szúrjanak bele egy hajtűt, és a súly megoldja a dolgot. Igaza is lett.

A június 4-én 40 éves Grease-t lehet nem szeretni, lehet utálni, de az biztos, hogy beírta magát a filmtörténelembe. Egy nagyon olcsó, alig hatmillió dollárból készült filmről beszélünk, amelyet maguk az alkotók is nyári popcorn mozinak szántak, egynyári sikernek, ami remélhetőleg behozza az árát. A bizonytalanságukat jól mutatja egy sztori, amely a film Wikipedia oldalán is megtalálható:

A hosszas utómunkák után 1978 nyár elején egy próbavetítést tartottak, nézők előtt, de eltitkolt címmel. Mivel fennállt a lehetősége egy bukásnak, minél távolabbi helyszínt igyekeztek keresni. Végül Hawaii egyik moziját választották ki Honoluluban. Noha egy helyi rádiós disc-jockey felismerte a filmet és a műsorában közölte is címét, a vetítés teljes sikerrel zárult. Ezután a Paramount ötmillió dollárt szánt a film USA-beli reklámozására, mely májusban kezdődött meg.

Két hónappal a filmbemutató előtt megjelent a filmzenei album, mely hatalmas sikert aratott, 12 hétig vezette a Billboard-lemezek listáját, és 77 hétig szerepelt rajta. Minden idők második legsikeresebb filmzenei albuma lett a Saturday Night Fever mögött, mintegy 25 millió példányban fogyott el.

A film végül 400 millió dollárt hozott, a musical feldolgozásokra pedig azóta sem unt rá a közönség.

Szóval boldog születésnapot, Grease! A haj a fontos, nem az ész!