A Hyrule Warriors: Age of Calamity egy remek kiegészítés a Breath of the Wildhoz. Egy erősebb hardver azért nem ártott volna hozzá.

Ha a Nintendo bármelyik Switch-játékost megkérdezné, hogy vissza akar-e térni a Breath of the Wild világába, akkor olyan vehemens bólogatás érkezne mindenkitől, hogy jó, hogy le nem esnének a fejek. A BOTW nem véletlenül a Nintendo konzoljának egyik, ha nem A legnépszerűbb címe, ami nemsokára folytatást is kap, de hogy addig se teljen annyira nehezen a várakozás, itt a Hyrule Warriors: Age of Calamity Nintendo Switch-re, ami nem éppen egy BOTW, viszont teljesíti, amit vállal. Legalábbis többnyire.

Nyilván aki nincs annyira nagy barátságban a japán hack’n’slash-ekkel, az hiába keresi benne a boldogságát, mert a Hyrule Warriors: Age of Calamity sem szól mindenkinek, ráadásul súlyosbítva van az esete azzal is, hogy egy ismert játék előzményeit meséli el, így ha nem játszottál a Breath of the Wilddal, akkor igazából nagyon nem is érdemes belefognod, akkora élményt úgysem fog jelenteni ez az egész.

A BOTW cselekménye előtt 100 évvel járunk, ekkor kell nagymennyiségű ellenfelet pürésítenünk, természetesen a Great Calamity ideje alatt. Gondolhatnád, hogy nyilván nem érdemes túlságosan nagy sztorira számítani, hiszen itt többnyire a harcokon van a hangsúly, de tévedsz: az Age of Calamity nagyon is foglalkozik a karaktereivel, egyáltalán nem alibizik, de hát egy Zelda-univerzumban játszódó játéktól ezt el is várja az ember, még akkor is, ha elvileg nem is lenne rá szükség.

Ha már egy ideje vissza akarnál térni a BOTW világába, akkor azt itt abszolút megteheted, ugyanis az Age of Calamity visszavisz az ismerős helyszínekre, és lesz a térképen bőven tennivaló, már ha elkalandoznál a kisebb feladatok felé is, ha nem, akkor sincs nagy gáz, mivel jó 12 óra benne van így is, ez persze bőven kitolható.

A játék grafikájára nem igazán lehet panasz, de azért egy-két ponton eléggé neccessé válik a prezentáció. A kamerakezelés képes rendesen megőrülni, és azzal sem lehet vádolni a játékot, hogy minden pillanatban tükörsimán futna, de hát a Switch sosem az erejéről volt híres, hanem a kompromisszumokról, minden esetben pedig nem lehet kompromisszumot kötni. Az Age of Calamity mindent megtesz, amit csak tud, de pár ponton legyőzi a hardver, viszont mindegy, még így is remekül fest, és többnyire nagyon jól is megy. Az biztos, hogy minden pontján nagyon hangulatos, és egy Zelda-játéktól nem is vár mást az ember.

Kicsit nagyobb baj a meg-megakadásnál az, hogy a játék pár óra után eléggé monotonná válik, így elég valószínűtlen, hogy bárki is végig akarná nyomni egy ültő helyében. Nyilván aki bírja a monotóniát, és mindene Hyrule, az még ennek ellenére is párás tekintettel fog hentelni órákig, de sanszos, hogy nem az volt a cél vele, hogy ne akarjunk vele huzamosabb ideig játszani egyszerre, inkább kis részletekben fogyasszuk, amíg tart.

Na de aki szerelmes a látványos kombókba és a műfajba, az úgyis megtalálja benne a számítását. A Hyrule Warriors: Age of Calamity egy elég jó adalék a Breath of the Wild sztorijához, nem vették félvállról, de közel sem annyira addiktív élmény, mint a BOTW, ráadásul az élvezeti értéke nagyban függ attól, mennyire bírod a monotóniát. Ha igen, és ha szereted a musou-játékokat, akkor egy remek spinoff-fal leszel gazdagabb, ami látványos, és bár a hardver nem feltétlenül elég neki, azért még így is lehet szeretni. Ha szeretted a BOTW-t, akkor végig kell nyomnod.

A player szerint

  • Szép, de a Switch hardvere néha kevés hozzá
  • Meglepően sokat foglalkoztak a sztorival és a karakterekkel
  • Néha meglehetősen monoton
Player-méter
8
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Már itt is van a Szegény párák rendezőjének új filmjének első kedvcsinálója

Mától streamelheted a magyar Oscar-díjat is hozó Szegény párák című filmet

További cikkeink a témában