Akár a hűvös skandináv stílus vonz, akár a magyar kultúrtörténet izgalmas (és eleddig ismeretlen) részletei, ajánlónkban találsz megfelelő könyvet a nyaraláshoz.

Csepelyi Adrienn heti könyve

Vajda Miklós - Éj volt, egy síró költővel az ágyon

Kiadja: Magvető Kiadó

296 oldal, 3490,- Ft

Vajda Miklós Anyakép amerikai keretben című könyvének német kiadása hatalmas sikernek örvend, a Hotlist nevű verseny harminc elődöntős könyve közé jutott, és a napokban derül ki, tovább is menetel-e a szavazáson. Nem véletlen, hogy szinte mindenki ezzel a könnyvel azonosítja az 1931-ben született szerzőt. Aki viszont szeret csemegézni, az feltétlenül lapozzon bele a kissé hosszú című, ám annál olvasmányosabb Éj volt, egy síró költővel az ágyon című kötetbe. Nehéz megfogalmazni, mi is ez a kiadvány tulajdonképpen: visszaemlékezések csokra, portréfüzér, tiszteletadás – és egy csodálatosan tartalmas élet összefoglalója. Vajda Miklós a Szépirodalmi Könyvkiadó lektoraként dolgozott, és sok egyéb oknál fogva nagyszerű művészemberek környezetében mozgott világ életében. Szubjektív, mégis rengeteg tényanyagot tartalmazó írásai olyanok szellemét idézi meg, mint Bajor Gizi (most komolyan, mennyire lehetett elképesztő dolog a rokonának lenni?), Vas István, Latinovits Zoltán (akiről nyilván nem egy beszédhibás suhanc képe él a fejünkben, pedig az volt) vagy épp Pilinszky János. Nyáry Krisztián irodalmi szösszeneteihez tudnám talán a leginkább hasonlítani ezeket a portrékat, de az övéinél sokkal személyesebbek, s ily módon egy teljesen új szemszögből láttatják a leginkább csak tankönyvek lapjairól, archív felvételekről ismert művészeket.

Megkapó sztorik ezek, amelyek néhol más megvilágításba helyeznek egy-egy teljes életművet. Hogy mást ne mondjak, a Ferenczy Béni-portrénál azon kaptam magam, hogy potyognak a könnyeim a könyv lapjaira. A Kossuth-díjas szobrász és grafikus egy súlyos agyvérzés után fél oldalára (a jobbra) lebénult, és afáziás lett. A sokkoló, hogy franciául ezután még hosszú ideig tudott olvasni, magyarul azonban nem – és kommunikációja is csak néhány szóra korlátozódott. A páratlan tehetségű művész így teljesítette ki életművét, miközben elmaradoztak mellőle állítólagos barátai – és csak maroknyi ember fogta élete végéig béna kezét, miközben ő a másikkal formálta összetéveszthetetlen szépségű szobrait.

Kultúrmorzsák ezek olyan olvasóknak, akik fogékonyak a nüanszokra, érdeklődnek a művészet háttere iránt – és akik a mindennapi pörgésben szívesen figyelnek rövid időre a másfajta életet élőkre.

Rákattantál? Katt, és hétvégén már olvashatod!

 

A sikertrilógia

Horváth László heti könyve

Stieg Larsson - A Millennium-trilógia

Kiadja: Animus Kiadó

576, 528 és 624 oldal, mind 3490,- Ft

A svéd Stieg Larssont Millennium-trilógiája 2008-ban a világ második legnépszerűbb szerzőjévé tette. Milyen kár, hogy ezt már nem érhette meg.

Hogy a krimik (A tetovált lány, A lány, aki a tűzzel játszik, A kártyavár összedől) népszerűségéhez mennyire jártult hozzá az író pályafutásához mérten rendkívül korai halála, azt képtelenség lenne megállapítani, de kétség sem férhet hozzá, hogy a teljesen antiszociális, magának való hacker géniusz, Lisbeth Salander karaktere is vastagon kivette a részét a sikerből.

A titokzatos, hányatott sorsú lány - akinek történetét lassacskán bontja ki az első könyv - társul megkapja a kissé lecsúszott, folyton füstölgő oknyomozó riportert, Mikael Blomkvistet. A “hogyan?” és “miért?” kérdések maradjanak nyitva, a svéd és amerikai filmfeldolgozások történfoszlányai amúgy is csöpögtek a médiából. Ez egyébként már önmagában is egy érdekfeszítő páros, de a sztoriban van minden, ami egy tisztességes krimihez kell: misztikum, kódfejtés, erőszak, szex, kémek, politikai összeesküvés, bosszúhadjárat, zsiványság, agyba fúródott golyó, és akkor még a történet menetét szinte szétforgácsoló csavarokról nem is beszéltünk.

Ami a történeten kívül is érdekességként szolgál, az a svéd író filmszerű stílusa. Mintha eleve a vászonra írta volna a történetet, a vágásokat látjuk magunk előtt, képes “behúzni” a jelenetekbe, amik nézőpontja folyamatosan ugrál a párhuzamosan történő események között. A jellegzetes skandináv minimalizmus az írásmódon is tetten érhető, itt nincsenek felesleges tájleírások, csak a környezet felépítése szempontjából leglényegesebb elemeket taglalja. A csontvelőig hatoló hideg és az események egy részének otthont adó elhagyatott Hedeby sziget ridegsége teljesen átjön, de az igazi galádságoknak otthont adó Stockholm szürkeségét is a bőrünkön érezzük.

Nem csoda, hogy 2009-ben elkészültek a könyvek svéd filmverziói, majd 2011-ben óriási felhajtás keretében a Harcosok klubját is jegyző David Fincher rendezésében a feliratot olvasni nem szerető amerikaiaknak szánt verzió is. Utóbbihoz volt szerencsém és annak ellenére, hogy mind a hangulatot, mind a színészeket eltalálták (Rooney Marát Oscar-díjra jelölték Lisbeth megformálásáért), mégis inkább a könyvet ajánlom, mert az egyik valaha volt legbizarrabb és legeredetibb hősnőhöz sokkal közelebb kerülhetünk Larsson szavai által. A tetovált lány az első száz oldal után jobban beszippant, mint bármelyik film és egészen a trilógia végéig nem ereszt. Ami annak fényében különösen fájó, hogy az író eredetileg tíz könyvet szánt Salandernek.

Ha még nem olvastad, ne habozz tovább!

Itt pedig még több jó könyvet ajánlunk!

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

A Sony húsvéti ajándéka egy ingyenesen megnézhető Pókverzum-rövidfilm

Már itt is van a Szegény párák rendezőjének új filmjének első kedvcsinálója

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés