Érdekel, ki az az ember, aki Nolan csúcsműveit forgatta? Tudtad, hogy ő az, aki Depp új sci-fijét, a Transzcendenst rendezte? A Vox mozimagazin áprilisi számának interjújából megismerheted. Olvass bele!

– A Transzcendens nem túl nagy és ambiciózus projekt egy elsőfilmes rendezőnek?

– Egy átlagos elsőfilmes rendezőnél talán tényleg ez lenne a helyzet, de mint tudod, azért volt már részem pár igazán nagy költségvetésű film létrejöttében. A különbség most csak annyi volt, hogy most a filmkészítés olyan aspektusaival is foglalkoznom kellett, amikkel korábban sosem.

– Amikor rátaláltál a Transzcendens-re, rögtön tudtad, hogy ez lesz az első filmed rendezőként?

– Amikor olvastam, azon kaptam magam, hogy egyből kattogni kezdett az agyam, hogy miképpen tudnám elmesélni ezt a történetet. És ezúttal nem csak operatőri szemmel gondolkodtam rajta. Nem titok, hogy egy ideje már kerestem azt a sztorit, amivel bemutatkozhatom rendezőként, és amikor előttem volt a Transzcendens, éreztem, hogy megtaláltam.

– Az is a terv része volt, hogy egy ekkora mozival kezdődjön ez a karrier? Vagy akár egy kis költségvetésű indie film is szóba jöhetett volna, amit mondjuk a Sundance-en mutatsz be?

– Nyitott voltam bármire. Ugyanekkora örömmel rendeztem volna meg egy ötmillió dolláros indie-t is. Egyetlen kritériumom volt: legyen egy ütős történetem. Nem számított a büdzsé vagy a műfaj, csak az, hogy kötődni tudjak a sztorihoz, amit majd elmesélek. Lehetett volna ez dráma vagy akár romantikus film is. A sors végül úgy hozta, hogy a Transzcendens került az utamba.

– Mi volt Christopher Nolan reakciója, amikor elmondtad neki, hogy belevágsz a rendezésbe?

– Chris nem csak kolléga, hanem egy nagyon jó barát, szóval az elejétől számíthattam a támogatására. Tudta, hogy nem az ő operatőreként képzelem el a teljes karrieremet, és bátorított is abban, hogy kipróbáljam magam valami másban.

– Régebben azt nyilatkoztad, hogy a kedvenc filmes érád a hetvenes évek volt, és ezt máig inspirálónak találod. Visszaköszön majd ebből valami a Transzcendens-ben?

– Azt hiszem, igen. Gyerekként a hetvenes évek sci-fijei nagy hatással voltak rám. Egyszerre voltak komolyak és szórakoztatók, és szinte mindig egy baromi jó high conceptre épültek. Amikor kijöttél a moziból, egyszerre féltél, gondolkodtál el a sztorin és a mondanivalón, és egyszerre érezted azt, hogy baromi jól szórakoztál. Az olyan filmek, mint a Zöld szója vagy Az omega ember nagy hatással voltak rám, és azon voltam, hogy ezeknek a hangulatából és eszmeiségéből valamicskét átcsempésszek a saját rendezésembe is.

– Szóval a Transzcendens-t a kölyköknek is ajánlod?

– Abszolút. Nincs teli káromkodásokkal, és nincs benne olyan mértékű erőszak sem, amitől óva kéne inteni a gyerekeket. A legrosszabb, ami történhet, hogy egy picit megrémülnek. (nevet)

– A sztori kiindulópontja haloványan emlékeztet a Terminátor-filmekből Skynet ébredésére. Ezek a filmek inspirációt jelentettek számodra, vagy csak én érzem ezt rosszul?

– Nagyon szeretem a Terminátor-franchise-t, de nem mondanám, hogy eszembe jutottak a filmek, miközben a Transzcendens-en dolgoztam. Ennek a történetnek semmi köze a robotokhoz. A Transzcendens inkább egy sci-fi mozi, némi akcióval, míg a Terminátor-mozik inkább akciófilmek, némi sci-fi körítéssel. Maga a Skynet is egy teljesen más entitás. A mi filmünk kiindulópontja az, hogy egy ember agya és lelke kerül be egy számítógépbe, míg a Skynet egy önálló életre kelő gép, ami mindent kontrollálni akar.

– Végeztél tudományos kutatásokat a filmed kiindulópontja kapcsán?

– Két éve az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) és a Berkeleyn sok professzorral beszélgettem. Voltak köztük kiváló neurobiológusok, sőt még egy olyan proffal is találkoztam, aki a Paul Allen-féle agykutatáson dolgozott. Fontos volt számomra, hogy a filmen látottak minél valóságosabbak legyenek.

(Interjú: Tóth Csaba. Még nincs vége, a Vox mozimagazin áprilisi számában többet is megtudhatsz Wally Pfisterről és a Transzcendensről, de ha Johnny Deppről, vagy a Trónok harcáról olvasnál inkább, akkor is irány az újságos!)

És ezt olvastad már?
Két amerikai néző ötmillió dollárra pereli a Universalt, és az indokon ki fogsz akadni