„Gyönyörű az úttalan rengeteg, ujjong lelkem a parton egyedül; egy társaság van, hol nem szenvedek: a mély tenger, hol az ár hegedül. Embert meg nem vetek, de a természethez vagyok hű.”
Emlékszünk még erre a George Byron-versrészletre? Az Into the Wild (Út a vadonba) című kultuszfilm kezdődik ezzel, amelyben Chris McCandless (Emile Hirsch) a csodás északi, kietlen földeket fedezi fel magának. És annyi szépség, nyugalom és szabadság árad belőle, hogy az ember egyszerűen nem tudja nem megtalálni a lelki békéjét. Igaz, most nem Alaszkában, hanem az Északi-sarkvidék európai részén járunk, Norvégiában, de a helyzet itt sem sokat változik. A fotókat köszönjük Britt M.-nek, aki júniusban és szeptemberben fotózta végig a csodálatos környéket, kommentár pedig nem szükséges hozzájuk.
Ez is a környéken van:
Mert a tél igazán gyönyörű:
{{https://player.hu/otthon/eldugott-haz-az-erdo-szelen/}}
Lappföldön:
A csodás sarki fények:
Ez is érdekelhet:
{https://player.hu/otthon/kulonos-objektumra-bukkantunk-az-eszaki-sarktol-nem-messze/}