A világunk egy hömpölygő információáradat, mi pedig benne sodródunk, mint egy magára hagyott zacskó az esti szélben. Próbáljuk mi feldolgozni ezt a hatalmas káoszt, csak hát nehéz. Nagyon.
Másodpercenként 100 bitnyi információt tudatosítunk belőle, a tudatalattinkba pedig úgy százmilliószor ennyi adat áramlik. Így aki mindentudásra vágyik, legyen hálás, hogy nem kaphatja meg: ha csak egy pillanatra is átsuhanna mindez a tudatunkon, meglehet, hogy annyi volna nekünk. Ha ezt az analógiát át próbálnánk emelni az építészet és a lakberendezés világába, akkor a mondanivalónk sarkítva annyiban kimerülne, hogy fő a mérték, illetve a kevesebb néha több. Nem lehet mindent bezsúfolni egy adott ingatlanra, illetve térrészre – persze, mint mindent, ezt is meg lehet próbálni.
Ennél a texasi háznál meg is próbálták, és elemeiben nem is festene rosszul ez a történet, hiszen egy csomó kézműves cuccot találunk benne, népi motívumoktól elkezdte klasszikus darabokig, de úgy érezzük, egy hangányit túlzásba vitték az egészet. A kéglit egyébként 400 ezer dollárért árulják, ha lecsapnál rá, hajrá!
Ennél talán még ez az észak-koreai kégli is kevésbé frusztráló: