Orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint Szibéria jelentős része lakhatóvá válik 2080-ra, ha klímaváltozás egy durvább forgatókönyve fog lezajlani a jövőben. Ez pedig jót és rosszat is jelent.
A Kasznojarszki Szövetségi Kutatóközpont és az Amerikai Nemzeti Világűr Kutatóintézet (NIA) szakemberei jelenlegi és várható klíma-forgatókönyveket használva vizsgálták meg, hogy miként változik meg az időjárás Oroszország ázsiai térségében, és az milyen lehetőséget teremthet ember lakta települések számára a 21. században.
Oroszország 13 millió négyzetkilométeres ázsiai térsége, amely az Uráltól a Csendes-óceánig húzódik, az ország területének 77 százalékát adja.
Lakossága azonban csupán az ország lakosságának 27 százalékát teszi ki, leginkább a délen elterülő sztyeppék mentén, ahol bőven termő talaj és kedvező időjárás van.
A tanulmány során a kutatócsoport felhasznált 20 általános körforgási modell kombinációját és két szén-dioxid reprezentatív koncentrációs nyomvonal (RCP) forgatókönyvet, utóbbiak feladata elsősorban a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációváltozásának időbeli leírása. Az egyik forgatókönyv egy enyhébb, a másik egy jóval szélsőségesebb klímaváltozást feltételezett.
A kutató arra jutottak, hogy utóbbi forgatókönyv esetében 2080-ra Oroszország ázsiai részén jóval enyhébb lesz az éghajlat, kisebb térségeket fog borítani a permafroszt (örökfagy), amely jelenleg a térség 65 százalékát uralja, ám 2080-ra ez 40 százalékra csökkenhet.
Az enyhébb klímaváltozási forgatókönyv esetében is 15 százalékkal javulna a tájhasznosítás lehetősége az emberi élet fenntarthatósága szempontjából, ami azt jelenti, hogy ötszörösére nőne a terület termőképessége. Ez így egyrészt jó hír, másrészt azt csak sejteni lehet, hogy az ökoszisztémára ez a drasztikus klímaváltozás milyen hatással lehet.
Ez is érdekelhet:
(forrás: MTI, BBC, The Guardian)