Kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő, és ez a katasztrofális galaktikus ütközés meglódíthatja a Naprendszerünket. A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be.

Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat, és akár tízszeresére is növekedhet. Miközben a fekete lyuk fal, nagy energiájú sugárzást bocsát ki, és bár ez a kozmikus tűzijáték valószínűleg nincs hatással a földi életre,

a tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy a kezdeti ütközés meglódíthatja a Naprendszert a világűrbe.

A galaxisok, mint a Tejútrendszer is, egy csoportnyi kisebb galaxissal vannak körülvéve, amelyek körülötte keringenek, mint a méhek a kaptár körül.
Jellemző módon ezek a keringő galaxisok csendes életet élnek, és több milliárd éven át keringenek az anyagalaxis körül. Ugyanakkor időről időre lesüllyednek a középpontba, összeütköznek és elnyelődnek az anyagalaxis által.

A Nagy Magellán-felhő

A Nagy Magellán-felhő a Tejútrendszer legfényesebb kísérőgalaxisa, csak mintegy 1,5 milliárd éve került a közelbe: mintegy 163 ezer fényévre található a Tejútrendszertől. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy vagy a Tejútrendszer körül fog keringeni évmilliárdokig, vagy mivel olyan gyorsan mozog, kimenekül a galaxis gravitációs erejéből.

A legutóbbi mérések szerint azonban a Nagy Magellán-felhő csaknem kétszer annyi sötét anyaggal rendelkezik, mint korábban gondolták.

A tudósok szerint mivel nagyobb tömege van az eddig véltnél, a Nagy Magellán-felhő gyorsan veszít energiájából, és arra ítéltetett, hogy összeütközzön galaxisunkkal. A Durhami Egyetem és a Helsinki Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport az EAGLE szuperszámítógép szimulációját használta az összeütközés megjósolására. „Bár kétmilliárd év szélsőségesen hosszú idő az emberi élethez képest, a kozmikus időskálán ez nagyon rövid idő” – mondta Marius Cautun, durhami kutató.

Ez is érdekelhet:

Végre kiderült, hogy van-e náci űrbázis a Hold sötét oldalán

A kínai Csang'o-4 űrszonda olyan helyen landolt, ahol előtte még senki sem járt.

(Forrás: Space.com, New Scientist, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Ezzel a rejtett beállítással felgyorsíthatod az androidos telefonod

További cikkeink a témában