A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL-missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú – vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező – tudományos küldetésének.
A tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni.
„Bár mára körülbelül 3800 planétát fedeztünk fel más csillagok körül, ezeknek az exobolygóknak a természete jórészt rejtve maradt. Az ARIEL statisztikai szempontból nagy exobolygómintát fog vizsgálni, hogy valódi képet kaphassunk arról, milyenek is ezek az égitestek”
– magyarázta Giovanna Tinetti az ARIEL vezető kutatójának, az University College London professzora. Meglátása szerint így olyan kérdések megválaszolásához kerülhetünk közelebb, mint hogy mennyire függ a bolygó kémiai összetétele saját környezetétől, valamint hogyan befolyásolta születését és fejlődését annak gazdacsillaga.
Az ARIEL az exobolygók különböző populációit fogja tanulmányozni a Jupiter- és Neptunusz-méretűektől egészen a szuperföldekig, ráadásul eltérő környezetben.
Egyes bolygók a csillagaik lakhatósági zónáiban lesznek, így arra is lehetőség lesz, hogy a földön kívüli élet nyomai után kutassunk, ám a küldetés fő célpontjait azok a forró és meleg planéták jelentik, melyek közel keringenek a csillagaikhoz.
A meleg és forró exobolygók egyébként természetes laboratóriumokként szolgálnak, melyekben a bolygók kémiai folyamatait és fejlődését tanulmányozhatjuk. A magas hőmérséklet következtében a légkör különböző molekulái folytonos mozgásban vannak, nem tudnak leülepedni vagy felhőréteget alkotni, így a műszeres mérések során megfigyelhetőek maradnak.
Ez is érdekelhet:
(forrás: Technology, MTI, BBC)