Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Nemrég felkerült egy videó a netre, amelyen az látható, hogy miképpen változott a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia örökrangsora 1959-től napjainkig. Magyarország pedig már a kezdetektől fogva az élbolyban tartózkodott a matematikai olimpiákon megszerzett aranyérmei után.

A Nemzetközi Matematikai Diákolimpia (angolul International Mathematical Olympiad, IMO) a Nemzetközi Tudományos Diákolimpiák legrégebbike, amelyet 1959 óta rendeznek meg évente. A hetvenes évekig csakis szocialista országok vettek részt rajta, így nem csoda, hogy az élmezőnyben sokáig csak a volt keleti blokkhoz tartozó országokat szerepelnek.

A nyugati országok becsatlakozása után, a 80–90-es években is a második helyen állt Magyarország az örökrangsort tekintve, jelenleg pedig az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak mögött a negyedik helyen állunk. Ami azért nagyon nem rossz. És azt már mondanunk sem kell, hogy ha a megszerzett aranyérmeket visszaosztanánk az adott ország lakosságával, akkor – szorosan mögöttünk a bolgárokkal – egyből az élre ugornánk.

Matematikai olimpia vs. PISA-tesztek

Ehhez képest külön érdekesség, hogy a PISA-teszteken rendre középszerű eredményeket érünk el matematikából. A legfrissebb magyar PISA-eredmények szerint 476 pontot szereztünk, amely némi javulás a 2015-ös eredményekhez képest, de világviszonylatban ez így is csak középmezőnyre elegendő.

Forrás: Raketa.hu

Ha a kontinensünk matematikai PISA-eredményeit vizsgáljuk, szintén hasonló következtetésekre juthatunk: Nyugat- és Észak-Európa egyértelműen előttünk jár, de legalább a volt keleti blokk, illetve Délkelet-Európa országait sikerül lenyomnunk, hellyel-közzel – a balti államok, illetve Csehország, Szlovákia, Oroszország és Szlovénia kivételével. Viszont a nemzetközi olimpiákon szintén tucatnyi aranyérmet összegyűjtő Bulgária, Románia és Ukrajna is nagyon rossz eredményeket ért el a matematikai PISA-teszteken, de az oroszok is egy világviszonylatban átlagosnak mondható pontszámon állnak, miközben a nemzetközi diákolimpiákon ők szerezték a legtöbb aranyérmet, ha a szovjetek eredményeit is hozzájuk számoljuk.

Nyugat és észak felé nő, dél és kelet felé csökken a PISA-matekteszteken elért átlagpontszám

Magyarország ugyanis az utóbbi tíz évben – egy kivétellel – rendre ott volt a legjobb húsz csapat között a matematikai diákolimpiákon, idén a 11. helyen végeztünk, míg a PISA-eredmények szerint 32 ország áll (legalább) előttünk – mindezt úgy, hogy a nemzetközi olimpiákon több csapattal kell felvenni a versenyt, mint a PISA-teszteken. De ez a románok, bolgárok és ukránok esetében is megállapíthatók ezek a tények: mindhárom csapat többnyire az első húsz csapat között végez a diákolimpiákon világviszonylatban, miközben a PISA-tesztek szerint már Európában is a lista alját súrolják, a románok és a bolgárok csak Koszovót, Albániát, Moldovát és Észak-Macedóniát előzi meg.

Az utóbbi 15 év eredményei alapján elmondható, hogy a matematikai diákolimpiákon a magyar csapat átlagosan megelőzi a csapatok 83,3 százalékát:

Forrás: https://www.imo-official.org/country_team_r.aspx?code=HUN

Tehát bármennyire is tűnhet úgy, hogy a hatvanas-hetvenes években főként egy szovjet irányítású propagandaesemény volt a matematikai diákolimpia – ennek fényében pedig a megszerzett érmek és pontszámok is helyén kezelendők –, az utóbbi években tapasztalt eredmények szerint továbbra is erős közép-kelet-európai jelenlét állapítható meg a diákversenyeken. A legvalószínűbb az, hogy mindkét teszt nagyon eltérő módon méri a matematikai készségeket.

A PISA-teszten az alkalmazott matematikai műveltségen van a hangsúly, célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. Itt fontos szerephez jut tehát a kreativitás és az innovatív gondolkodás, a mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít.

A matematikai olimpiákon megkapott feladatok pedig többnyire elméleti jellegűek, amelyek megoldásához a betanult sémák mentén kell haladni – ezek pedig kevésbé igénylik a feladatokhoz való rugalmas hozzáállást, az innovatív vagy a pragmatikus gondolkodást. Ez a verseny egyébként két napig tart, a versenyzőknek összesen hat matematikai problémát kell megoldaniuk, naponta 4 és fél órát kapnak a három-három feladat kidolgozására.

És bár a problémák a matematika különböző területeiről valók, valamint a megoldásuk nem igényel középiskolainál magasabb szintű szaktudást, sokkal inkább tűnik egy érettségiszerű feladványsornak, mint a PISA-teszt matematikai tesztsora, amely a való életben alkalmazható matematikai tudásra fekteti a hangsúlyt, és nagy szerepet rendel a kreativitáshoz.

Konklúzió?

PISA-eredmények ide, diákolimpiák oda, a szegényebb vidékeken élő, közép-kelet-európai diákok matematikai készségei egyáltalán nem rosszak. Csak az eme vidékeken meghonosult oktatási rendszereknek köszönhetően teljesen más jellegű tudással és gondolkodási struktúrákkal vértezik fel a diákokat, mint mondjuk a nyugat-európai, távol-keleti, angolszász, skandináv vagy balti államokban.

A téma egyik nagy szakértője volt a néhány hónapja elhunyt Vekerdy Tamás gyermekpszichológus is, aki egy interjúban a következőképp ragadta meg a probléma lényegét:

„Bünteti az oktatás a kreativitást. A kreatív gondolkodás szétfutó, divergens. A kreatív ember »agyrobbanást« él át, amikor feladatot kap. Ezer dolog jut róla eszébe, ebből jönne ki az innovatív megoldás, ha hagynánk. De a gyerek gyakran ezt hallja: »Ne hadoválj! Feltettem egy egyenes kérdést, ezen az egyetlen úton küldd vissza az egyetlen lehetséges megoldást.« Pedig ilyen nincs, nem egyetlen megoldási út van a legtöbb dologra, de ezt a magyar iskola nem ismeri el.

Vekerdy Tamás (1935–2019)

Ha jó eredményt ír le egy matekdolgozatnál, de a levezetés nem a tanultak szerint szerepel, akkor jön a megjegyzés, hogy »Kisfiam, csaltál...«, mert a tanár nem ismerte fel az egyéni, eredeti levezetést.

Itt vannak a legújabb PISA-felmérés eredményei

Magyarország PISA-mérésen elért eredménye körülbelül 2009 óta romlik, pedig már akkor is elmaradtunk a világ színvonaltól. A mélypontot eddig az előző mérésen, 2015-ben értük el. Ezen sikerült most hangyányit javítanunk, de értelmezés kérdése, hogy nem beszélhetünk-e inkább egy helyben toporgásról.

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.